|
Szûk vagy tág az a lombik?
Pavlovits Miklós
2008 September 22, Monday
A végzet-jövendöléseknek annyi valóság alapjuk sincsen, mint a hosszabb távú meteorológiai elõrejelzéseknek. Ám a közelmúltban a kvantummechanika tudósai szolgáltak ilyesfajta híresztelésekkel. Megépült ugyanis a világ legnagyobb részecskegyorsítója.
|
1. lap. �sszesen 2. A sokat szapult, primitív szenzációt hajszoló világsajtó azért gondolkodó elmék számára is képes produkálni több-kevesebb értelmességet felmutató cikkeket. A sok-sok köznapi ostobaság között, hébe-hóba, fellelhetõ néhány olvasható információ is.
Vegyük példának az idõrõl - idõre, lángra kapó világvége jelentéseket. Az apokalipszist már a nagy alkimisták, vagy az örök divatos Nostradámus óta határtalan érdeklõdés övezi.
A végzet-jövendöléseknek általában annyi valóság alapjuk sincsen, mint a hosszabb távú meteorológiai elõrejelzéseknek. Ám a közelmúltban éppen a legkorszerûbb tudományág mûvelõi, a kvantummechanika, az elemi részecskékkel foglalkozó fizika tudósai szolgáltak ilyesfajta híresztelésekkel.
Történt ugyanis, hogy megépült a világ legnagyobb részecske gyorsítója Svájcban. Egy akkora méretû földalatti gyûrût kell elképzelnünk, amelynek átmérõje nagyobb, mint ide Hódmezõvásárhely.
Ez a hatalmas gyûrû-rendszer iszonytató vonzásokkal bíró mágnes elemeket tartalmaz, meg borzalmas hideget - a belsõ hõmérséklete alig néhány fokkal tér el az abszolút nulla foktól. Az elképesztõ gépezetet egyébként nagy hadron ütköztetõnek nevezik. Benne ugyanis a világegyetem leírásához kulcsfontosságú a Higgs-bozon megtalálásának kísérleteit végzik, - meg azoknak az elképzelhetetlen állapotoknak a tanulmányozását, amelyek az õsrobbanás - avagy a nagy bumm, azaz a világegyetem keletkezését követõ idõkben történt a még igencsak fiatalkorú mindenséggel.
A kísérletben megválaszolásra váró kérdések nem csekélységek és nem is mai keletûek. A táguló Világegyetem valóban a múlt egy meghatározott idõpillanatában született? Mégpedig a semmibõl? A mi Õsrobbanásunk csak egyetlen epizód egy másik, sokkal nagyobb világegyetemben, amelyben örökösen kisebb és nagyobb õsrobbanások történnek? Ha így van, akkor viszont a mi létezésünket meghatározó törvények, fizikai állandóink és következményeik robbanásról robbanásra változnak?
A nagy hadron ütköztetõ a modern fizika - és csillagászat és ismeretelmélet stb. genfi laboratóriuma milliárdos eurónyi költségvetéssel készült. Akkora energiák megmozgatására képes, mint amekkorák - világegyetemi méretekben természetesen - az univerzum keletkezésében mûködtek közre, vagy pontosabban szólva nyilvánultak meg. Kattintson a folytatásért!
|< Kezd�
< El�z�
1
2
K�vetkez� >
Utols� >|
|
|
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!