1939. augusztus 31-Ă©n vĂ©grehajtott, nĂ©metek által megrendezett „lengyel támadást" (gliwicei incidens) követõen szeptember 1-jĂ©n a nĂ©met csapatok három oldalrĂłl törtek be Lengyelországba: Ă©szakrĂłl, dĂ©lrõl Ă©s nyugatrĂłl. A hosszĂş határszakaszon szĂ©tszĂłrĂłdott lengyel hadseregnek hamar vissza kellett vonulnia keleti irányba.
Miután szeptember közepĂ©n a lengyelek elveszĂtettĂ©k a bzurai csatát, a nĂ©metek vitathatatlan fölĂ©nybe kerĂĽltek. Ezután a lengyel csapatok dĂ©lkelet felĂ© vonultak vissza, követve azt a tervet, mely hosszĂş vĂ©dekezĂ©sre Ă©pĂĽlt a romániai hĂdfõnĂ©l. Eszerint itt kellett kivárniuk a feltĂ©telezett szövetsĂ©ges ellentámadást, amely kisegĂtette volna a lengyeleket a szorult helyzetbõl.
1939. szeptember 17-Ă©n a szovjet Vörös Hadsereg a nĂ©metekkel egyĂĽttmĂ»ködve betört Lengyelország keleti rĂ©szeibe. A szovjetek ezzel Ă©rvĂ©nyesĂtettĂ©k a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradĂ©kát, melyben felosztották Kelet-EurĂłpát nĂ©met Ă©s szovjet Ă©rdekszfĂ©rára. A második front lĂ©trejöttĂ©vel a lengyel kormány belátta, hogy a romániai hĂdfõ további vĂ©delme nem lehetsĂ©ges, Ă©s elrendelte a csapatok kimenekĂtĂ©sĂ©t a semleges Romániába. OktĂłber 1-re NĂ©metország Ă©s a SzovjetuniĂł teljesen lerohanta Lengyelországot, bár a lengyel kormány soha nem adta meg magát. Emellett a megmaradt szárazföldi Ă©s lĂ©gierõt is Romániába Ă©s Magyarországra telepĂtettĂ©k. KĂ©sõbb számos menekĂĽlt csatlakozott az Ăşjjászervezett lengyel hadsereghez a szövetsĂ©ges Franciaországban, az EgyesĂĽlt Királyságban Ă©s a francia gyarmat SzĂriában.
Ezzel kitört Európában a második világháború.
Volt azonban egy dal, amely frontoktól függetlenül a katonák békevágyát fejezte ki. Egy dal, amely németül vagy angolul szólt, a háború legismertebb dala lett, a Lili Marleen.
Hans Leip nĂ©met költõ az I. világháborĂş idejĂ©n kĂ©t barátnõjĂ©t, Lilit Ă©s Marleent egy versben örökĂtette meg. A zsidĂł származásĂş Norbert Schultze 1938-ban megzenĂ©sĂtette. A lemezt nĂ©metország svĂ©d származásĂş Ă©nekes sztárjával, Lale Andersennel kĂ©szĂtettĂ©k el. Amikor 1941-ben a nĂ©metek elfoglalták Jugoszláviát, a belgrádi rádiĂłban olyan hanglemezeket játszottak le, amik Ă©ppen kĂ©znĂ©l voltak, köztĂĽk a Lili Marleent.
A dal hihetetlen hatást gyakorolt az otthonuktól távol lévõ katonákra, emiatt le is vették a mûsorról, Németországban pedig Lale Andersent 1942-ben átmenetileg eltiltották a fellépésektõl. A katonák tiltakozásának hatására késõbb a belgrádi rádió mûsorába visszakerült a dal, sõt, minden este ezzel zárták az adást. Lale Andersen egy év múlva megint felléphetett, de a Lili Marleent nem énekelhette.
Egy anekdota szerint 1941 májusában a nĂ©met Afrika-hadtest Ă©s a brit nyolcadik hadsereg nĂ©zett farkasszemet Tobruknál. Este tĂzkor megszĂłlalt a Lili Marleen a lĂ©gierõ zenekara kĂsĂ©retĂ©ben, mire az angol katonák átkiabáltak a nĂ©meteknek: „Bajtársak, hangosabban". A szövetsĂ©gesek kĂ©nytelenek voltak elkĂ©szĂteni a saját verziĂłjukat. 1944-ben kiadták a Lili Marleen angol nyelvĂ» változatát egy angol Ă©nekesnõ, Anne Shelton lemezĂ©vel. Az antifasiszta Marlene Dietrich pedig a frontokon turnĂ©zva pedig már 1943-tĂłl Ă©nekelte a dalt.
Fassbinder a dal legendáját feldolgozva filmet kĂ©szĂtett Lili Marleen cĂmmel.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!