1. lap. �sszesen 2.
"Kurszk: a döntõ csapás I." folytatása
A „Citadella"Amikor 1943 márciusában a keleti fronton megszĂ»nt a kĂĽzdelem, az orosz erõk elõrenyomulása egy kiszögellĂ©st hozott lĂ©tre Kurszk elõtt, s kĂsĂ©rtĂ©st Ă©reztek, hogy tovább nyomuljanak elõre a kiszögellĂ©sbõl. A nĂ©metek ugyanilyen kĂsĂ©rtĂ©st Ă©reztek, hogy ezt oldalrĂłl elvágják. A szovjetek ellenálltak a kĂsĂ©rtĂ©snek, a nĂ©metek nem.
Sztálin nem felejtette el a sikertelen harkovi szovjet offenzĂvát, amely az 1942-es katasztrĂłfák bevezetõje volt. Kifogyhatatlan tĂĽrelmĂ©vel Ăşgy határozott, hogy megvárja a nĂ©met támadást, aztán szĂ©tveri. Hitler azt mondta Guderiannak, hogy "a gyomra felfordul az offenzĂva gondolatára", mĂ©gis elkerĂĽlhetetlennek tekintette. Mindenáron megsemmisĂtõ csapást akart mĂ©rni a SzovjetuniĂłra, Ă©s azzal a gondolattal vigasztalta magát, hogy nyáron mindig gyõzni szoktak a nĂ©metek, mĂ©g ha TĂ©l tábornok erõsebb is náluk.
Közben változtak az idõk. A szovjet hadsereg magához tĂ©rt a korábbi katasztrĂłfákbĂłl. Most már sokkal több fegyverrel, több katonával Ă©s jobb harckocsikkal rendelkezett, mint a nĂ©metek. Most már folyamatosan Ă©rkeztek az amerikai teherautĂłk Ă©s konzervek, Ăşgyhogy mozgĂ©konyabbak is lettek. A fiatal tábornokok a korábbi kudarcokbĂłl okulva megtanulták a rugalmasabb taktikát. A "Citadella" nĂ©vre keresztelt hadmĂ»velet szerint von Kluge KözĂ©p-Hadseregcsoportja támadt Ă©szakrĂłl, von Manstein DĂ©l-Hadseregcsoportja pedig dĂ©lrõl. A nĂ©metek a támadáshoz 55 hadosztályt (ebbõl 14 páncĂ©lost), 900 000 fõt, 10 000 löveget, 2700 harckocsit Ă©s több mint 2000 repĂĽlõgĂ©pet vontak össze. A nagy nĂ©met erõátcsoportosĂtásra az oroszok idõben felfigyeltek.
Elõször is mĂ©ly aknamezõkkel töltöttĂ©k fel a veszĂ©lyeztetett terepszakaszokat, mĂ©lyen lĂ©pcsõzött Ă©s mĂ»szakilag jĂłl kiĂ©pĂtett vĂ©delmet hoztak Ăgy lĂ©tre. Közel 10 ezer tĂĽzĂ©rsĂ©gi Ă©s páncĂ©ltörõ löveg, több száz kilomĂ©ter hosszĂş vĂ©delmi árokrendszer, kilomĂ©terenkĂ©nt 3000 akna várta a támadást. A szovjet vĂ©delem mĂ©lysĂ©ge elĂ©rte, helyenkĂ©nt meg is haladta a 130 km-t, s az Ăvet megszállva tartĂł három szovjet front állományába 10 összfegyvernemi, 3 harckocsi- Ă©s 2 lĂ©gi hadsereg tartozott. A hadseregeket teljesen feltöltöttĂ©k, Ă©s olyan megerõsĂtĂ©st kaptak harckocsikbĂłl, lövĂ©szekbõl Ă©s tĂĽzĂ©rekbõl, hogy azok az eredetileg rendszeresĂtett kereteiket 20-50%-kal haladták meg.
A kiszögellĂ©s Ă©szaki rĂ©szĂ©n helyezkedett el Rokoszovszkij parancsnoksága alatt kĂ©t hadsereg, amelyek közĂĽl az egyik páncĂ©los volt. DĂ©len Vatutyin irányĂtott hat hadsereget, amelybõl három harckocsi hadsereg volt. TartalĂ©kban, az esetleges áttörĂ©st elreteszelendõ, Ă©s a szĂĽksĂ©ges ellencsapásra felkĂ©szĂtendõ hat hadsereget összpontosĂtottak, Konyev parancsnoksága alatt. Ez az elkĂ©pesztõ erõ egyĂĽttesen mintegy l 900 000 katonát, 4300 harckocsit, 25 000 tĂĽzĂ©rsĂ©gi löveget, Ă©s 2900 repĂĽlõt jelentett. Az állásokat harckocsikkal megerõsĂtett lövĂ©szhadosztályok vĂ©dtĂ©k.
1943. jĂşlius 5-Ă©n Ă©szak felõl a Model tábornagy által vezetett 9. páncĂ©los, dĂ©l felõl a Hoth tábornok vezette (Ăşjjászervezett) 4. páncĂ©los hadsereg mintegy 2700 páncĂ©lossal, többsĂ©gĂĽkben Ăşj Tigris nehĂ©z-, Ă©s Panther közepes harckocsikkal, valamint a szintĂ©n Ăşj Ferdinánd rohamlövegekkel indĂtották meg a támadást, amit közel 2000 repĂĽlõgĂ©p támogatott. A nĂ©met támadásban a II. SS páncĂ©los hadtest nyomult az Ă©len, Ă©s viszonylag könnyen áttört az elsõ szovjet vĂ©delmi vonalakon. A páncĂ©los Ă©kek hatalmas lendĂĽletĂ©t jĂłl támogatták a Luftwaffe, földi cĂ©lpontokat támadĂł lĂ©gi csapásai. JĂşlius 6-án hajnalra már a szovjet második vĂ©dõvonal ellen vonultak.
A nĂ©metek sĂşlyos vesztesĂ©geket szenvedve, a folyamatos szovjet ellenlökĂ©seket lekĂĽzdve nyomultak elõre mind az Ă©szaki, mind a dĂ©li frontszakaszon. Hamarosan jelentõs rĂ©s keletkezett az orosz vonalakon, a 6. gárda hadsereg magasságában. JĂşlius 10-ig mintegy 50 kilomĂ©ternyi mĂ©lysĂ©gben sikerĂĽlt beĂ©kelõdniĂĽk a szovjet vĂ©delmi vonalakba. Támadásuk azonban lelassult, Ă©s noha utolsĂł tartalĂ©kaikat is bevetettĂ©k, nem sikerĂĽlt kierõszakolniuk a teljes áttörĂ©st. Az Ăgy keletkezett beĂ©kelõdĂ©s felszámolására a szovjetek sorozatos ellencsapásokat hajtottak vĂ©gre, amelyek gyengĂtettĂ©k ugyan a nĂ©metek erejĂ©t, de visszavonulásra nem tudták õket rákĂ©nyszerĂteni. JĂşlius 10-Ă©n a nĂ©metek támadást indĂtottak a KurszktĂłl dĂ©lre fekvõ Prohorovka elfoglalására, mivel Ăşgy tapasztalták, mintha ott gyengĂ©bb lenne a vĂ©delem. Azonban jĂşlius 11-Ă©n Ă©szakon, majd másnap dĂ©len is megindult a szovjet ellentámadás.
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Történész 2008 October 04, Saturday, 19:16:28
Igenám, de ott nem a németek, hanem az oroszok támadtak és a végén szétverték a német ellentámadást.
Debreceni 2008 July 06, Sunday, 19:04:31
Én egy nagyobb debreceni páncélos csatáról is tudni vélek.