Valóban elfogadtam, hogy az írás elfogult volt, de azt látni kell, hogy nem a baloldal irányában elfogult az újságíró hölgy, hanem a saját véleménye felé. Most épp úgy esett, hogy ez ellentétes a jobboldaléval, de ha majd történetesen éppen fordítva lesz, azt gyanítom, hogy a baloldal is megkapja a magáét. Magyarul fogalmazva – mert ilyet is tudok ám! :-) – szerintem hiba lenne egy cikkbõl megállapítást levonni a cikk írójának szimpátiájáról. (Emlékeim szerint Sulyok Erzsébet nem habozik a baloldalról sem leszedni a keresztvizet. És ez így jól is van – ez a dolga.)
Vécsey Ágnessel szemben – hogy finoman fogalmazzak – roppant tapintatlan ez a kinek a kije címû oknyomozás, hiszen nem azért lett Õ a polgármester munkatársa, mert valakinek a felesége. Aki egy kicsit is képben van a helyi média ügyeiben, az tudja, hogy a hölgynek bõven vannak saját érdemei, valamint olyan gyakorlata, mely alkalmassá teszi a feladat elvégzésére. Egyébként nem Szetey felesége.
A hivatkozott link nem Vécsey Ágnes cikke, hanem Kéri Barnabásé. Azt mondod nem cikk. Legyen. Hír, tudósítás. Ebben az esetben pedig talán méginkább kiegyensúlyozottnak kell lennie. Már pedig abban a tudósításban az arányok nem azok. Mondhatod, hogy és akkor mi van? Igazad is lenne. Nem is sérelmezem a dolgot, csak mint példát hoztam fel. Igaz, ebbõl ugyanígy nem lehet messzire mutató következtetéseket levonni. Bár mosolygás tekintetében igazad van, de mi van akkor, ha – szélsõséges esetben – csak és kizárólag ellenzéki képviselõket kérdeztek volna meg? Hol a határ? (Persze, csak elvi síkon kérdem.)
Kedves Dovi! Köszönöm legutóbbi mondataidat, amelyek a józan és kultúrált fórumozói hangvétel megtartására biztatnak. A magam részérõl biztosíthatlak Téged is és Mindenkit arról, hogy eszem ágában sincs a stílusomon változtatni. Én csupán olykor-olykor beszélgetni szeretnék ezen a fórumon a különbözõ véleményeket megfogalmazó emberekkel. Másokhoz hasonlóan én is leírom, hogy mit gondolok. Tiszteletben tartom mindenki véleményét, s ha kultúrált módon hozzák tudomásomra az emberek saját álláspontjukat, természetesen én is tiszteletben tartom azokat.
Még mielõtt újra belebonyolódnánk ebbe a jegyzet által kavart mizériába… A korábbiakban Te magad is beláttad, hogy az írás elfogult volt. Ugyanakkor a fórumozók közül is többen szóvá tették, hogy a Délmagyarország fõszerkesztõjének a felesége (ha valamit félreértettem, elnézést kérek) a szegedi polgármester közvetlen munkatársa… Te tudsz errõl valamit? Mennyire közvetlen munkatársi kapcsolat ez? Korábban olvastam egy cikket Szetey Andrástól a Délmagyarország fõszerkesztõjétõl. Ha minden igaz, akkor alig néhány hónapja, talán decemberben született meg gyermekük, s errõl szólt az írás. (Ha nem igaz, akkor bocsánatot kérek, rosszul emlékeztem.) Lehetséges, hogy a Délmagyarország fõszerkesztõjének a felesége akár négy-öt hónappal a szülést követõen közvetlen munkatársi kapcsolatban áll a szegedi polgármesterrel? Igaz ez? Vagy valamit félreértettem? Ha igaz, az bizony több mint aggályos. Hiszen innentõl (már bocsánat a kifejezésért) nehéz megmagyarázni azt, hogy nincs „összefonódás, közvetlen kapcsolat, érdekeltség, politikai és esetlegesen gazdasági korrupció stb”. Mert az ilyen kapcsolat bizony egyszerûen összeegyeztethetetlen, elfogadhatlan, erkölcstelen, megmagyarázhatatlan, ha a napilap „függetlenként” jegyzi magát és elutasít bármiféle politikai kötõdést. Persze, ha nem, az más. De akkor valóban ki kellene írni, hogy ki a „cégtulajdonos”! Ja, bocsáss meg, de azt a hivatkozásodat, mely szerint a kiegyensúlyozottságot igazolja, „Vécsey Ágnes cikke www.delmagyar.hu/cikk.php?id=70&cid=36541 egyszerûen nem tudom elfogadni. Elõször is ez nem cikk, másodszor pedig semmi köze a kiegyensúlyozottsághoz! Ugyanis már megbocsáss, de ha néhány szegedi önkormányzati képviselõ 1-2 mondatos hozzászólására hivatkozol az EU szavazással kapcsolatos véleményét illetõen, akkor bizony mosolyognom kell. Üdvözlettel: Patikus
Kedves Dovi! Köszönöm legutóbbi mondataidat, amelyek a józan és kultúrált fórumozói hangvétel megtartására biztatnak. A magam részérõl biztosíthatlak Téged is és Mindenkit arról, hogy eszem ágában sincs a stílusomon változtatni. Én csupán olykor-olykor beszélgetni szeretnék ezen a fórumon a különbözõ véleményeket megfogalmazó emberekkel. Másokhoz hasonlóan én is leírom, hogy mit gondolok. Tiszteletben tartom mindenki véleményét, s ha kultúrált módon hozzák tudomásomra az emberek saját álláspontjukat, természetesen én is tiszteletben tartom azokat.
Még mielõtt újra belebonyolódnánk ebbe a jegyzet által kavart mizériába… A korábbiakban Te magad is beláttad, hogy az írás elfogult volt. Ugyanakkor a fórumozók közül is többen szóvá tették, hogy a Délmagyarország fõszerkesztõjének a felesége (ha valamit félreértettem, elnézést kérek) a szegedi polgármester közvetlen munkatársa… Te tudsz errõl valamit? Mennyire közvetlen munkatársi kapcsolat ez? Korábban olvastam egy cikket Szetey Andrástól a Délmagyarország fõszerkesztõjétõl. Ha minden igaz, akkor alig néhány hónapja, talán decemberben született meg gyermekük, s errõl szólt az írás. (Ha nem igaz, akkor bocsánatot kérek, rosszul emlékeztem.) Lehetséges, hogy a Délmagyarország fõszerkesztõjének a felesége akár négy-öt hónappal a szülést követõen közvetlen munkatársi kapcsolatban áll a szegedi polgármesterrel? Igaz ez? Vagy valamit félreértettem? Ha igaz, az bizony több mint aggályos. Hiszen innentõl (már bocsánat a kifejezésért) nehéz megmagyarázni azt, hogy nincs „összefonódás, közvetlen kapcsolat, érdekeltség, politikai és esetlegesen gazdasági korrupció stb”. Mert az ilyen kapcsolat bizony egyszerûen összeegyeztethetetlen, elfogadhatlan, erkölcstelen, megmagyarázhatatlan, ha a napilap „függetlenként” jegyzi magát és elutasít bármiféle politikai kötõdést. Persze, ha nem, az más. De akkor valóban ki kellene írni, hogy ki a „cégtulajdonos”! Ja, bocsáss meg, de azt a hivatkozásodat, mely szerint a kiegyensúlyozottságot igazolja, „Vécsey Ágnes cikke www.delmagyar.hu/cikk.php?id=70&cid=36541 egyszerûen nem tudom elfogadni. Elõször is ez nem cikk, másodszor pedig semmi köze a kiegyensúlyozottsághoz! Ugyanis már megbocsáss, de ha néhány szegedi önkormányzati képviselõ 1-2 mondatos hozzászólására hivatkozol az EU szavazással kapcsolatos véleményét illetõen, akkor bizony mosolyognom kell. Üdvözlettel: Patikus
Az újságírónak meglehet a saját politikai hitvallása, de legyen független. Ha pedig cikket ír, akkor - baloldalisága ide vagy oda - ne propagandát folytasson, hanem tájékoztasson, nyissa fel az emberek szemét, mutassa be a politika logikáját, stb. de ne úgy, hogy közben hazudik, ferdít, fontos dolgokat elhallgat. Mint pl. az m1 híradója azt, hogy Kovács László jogerõsen pert vesztett a Fidesz-MPP-vel szemben, mivel hazudott egy kövéret. Ha Orbán pervesztése hír, akkor az MSZP elnök buktája is megérdemel egy beszámolót, netán egy tárcát. Akár Sulyok Erzsébettõl is. De hát ilyenkor bújik elõ a szög a zsákból: õt nem a valóság érdekli, nem a konkrétumok, hanem ami a lelkében van és amit évtizedek alatt a fejébe préseltek a marxista egyetemen.
Derzett
2003-04-20 16:49 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Mint látom, a mocskolódás emlegetésérõl áttértünk a jó ízlés és az elfogultság kérdéskörére. No, ebben velem nem fogsz vitázni. :-) Ezt értelemszerûen ki-ki maga dönti el, hogy mit tart elfogadhatónak. Esetleg még azt is, hogy egyik újság esetében ezt, a másikéban meg azt...
Medgyessy extra fizetése - mint azt mindketten pontosan tudjuk - csak legenda, mely már kellõképpen meg is lett cáfolva. Hogy nem volt becsületes, mert nem mondta el magától? Én ezt egyáltalán nem így látom, mégpedig azért, mert államtitok volt. Ezt pedig még egy miniszterelnök jelölt sem értelmezheti saját belátása szerint. (Ez is olyan dolog, amit Te is pontosan tudsz.)
Látványosan elfogult cikkek? Miért van az, hogy ez az elfogultság csak egyirányban zavar? Hoztam konkrét példát az ellenkezõjére, de nem veszel róla tudomást. Épp ez a példa az is, ami kétségbe vonja a családi elfogultság legendáját. Szerintem éppen arról van szó, hogy emiatt patikamérlegen kényszerül mérni a fõszerkesztõ az objektivitást, hiszen pl. Te is azonnal lerántod róla a leplet, ha erre okot látsz. (Mint azt a jelen példa mutatja, akkor is ha nem.)
Sulyok Erzsébet tárcája természetesen nem tartozik ebbe a körbe, hiszen újságírói véleményrõl van szó. Ilyet pedig ellenkezõ elõjellel is lehet találni.
Szóval azt gondolom, hogy konkrét esetben lehet ilyesmirõl beszélni, de valamiért nem akarsz konkrétumot mondani Te sem...
Én nem vagyok újságíró, nem írok cikkeket hírlapokba, ezért nem kötelez az újságírói etika sem. Ha kedvem tartja, akkor Medgyessy Pétert is nevezhetem D-209-nek, mert sajnos fiatal korában ez volt a titkosszolgálati fedõneve, úgyhogy ez nem gúnynév vagy ilyesmi. (Dovi, az igazság az, hogy Medgyessy soha nem tagadta hogy szt. tiszt volt fedõállással és extra fizetéssel, de ha nincs a Magyar Nemzet, a szabad média és az ellenzék, ez a furcsa "apróság" soha nem derült volna ki. Annyira azért nem volt becsületes és õszinte a min. elnök.)
Sulyok Erzsébet cikkébõl árad az elfogultság, benne a lekezelõ stílus dominál. Ezt maximom egy MSZP-s szórólapon tudom elfogadni, de nem egy majdnem 100 Ft-ba kerülõ, állítólag korrekt és független városi napilaptól.
A politikailag látványosan elfogult cikkek mellett a családi-politikai összefonódások sem mutatnak példás helyzetet. Nem szeretném az MSZP-t vádolni, hiszen egy politikai erõ a saját feje után megy. De egy újságírónak lehetne jóízlése.
Derzett
2003-04-20 12:12 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
,
- a legutols� hozz�sz�l�sokat az �r�asztalra teheti
Fórum