Kedves Patikus4 Az eredeti témától nem én tértem el, hisz Sulyok Erzsi cikizése után a fórum olvasói váltottak át "Vécseyzésre". Szóval, akkor ki tér el az alap témától? Én csak az alproblébába szálltam be. Azt nem mondom, hogy a korábbi írásomban említett kollégáknak jár a "csoda állás", vagy "kárpótlás", csupán arra szerettem volna rámutatni, hogy túl sok lehetõségük nincs, így nem csodálkozom, hogy Ági elfogadta za állást, attól függetlenül, hogy Örfi Feri a férje. Egyébként én nem vagyok jó fórumozó, mert nem szeretek odamondani. És szernted az igazi vita alapfogalmait sem ismerem. Viszont egy fórumban a vélemények elférnek egymás mellett is, nem muszály aáálandóan ütközni, ütköztetni. Végül még egy gondolat. Ha valaki nagyon elkötelezi magát egy oldalra, késõbb akár bajba is kerülhet. Viszont, ha kitart az álláspontja mellett még tisztelni is lehet. Itt van például Csúri Ákos,Aki élbõl jobbosként kezdte és ott is maradt, még akkor is, ha a "Hét" után, most csak Szegedi Tabló-t gyárt. Üdv: Stilus
Stilus
2003-04-24 21:38 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Kedves Stílus! Örülök, hogy nem akarsz megbántani, én is õszinte igyekezettel azon leszek, nehogy az ebben a korban szocializálódott lelkivilágodba gázoljak. A példák felsorolása helyett inkább vitatkozzál! Ez itt egy fórum, ahol láthatod: „keményen odamondogatnak a topicolók”. Számomra nem zavaró az, hogy az ellehetetlenített, jogsérelmet és sokféle méltánytalanságot elszenvedett és elviselni kényszerülõ újságírók védõbeszédeit megfogalmazva direkt módon fölvállalod e fórumban az õk, és a negyvenen felüli értelmiségiek érdekképviseletét. De kedves Stílus, az a véleményem, hogy okfejtésed során folyamatosan olyan tényekre és történésekre hivatkozol, amelyeknek nem sok köze van az alapkérdéshez. Hogy mire gondolok? Az, hogy milyen meghurcoltatások érték a közelmúlt (megítélésed szerint) tehetséges és becsületes tollnokait és ezért most esetleg valamilyen erkölcsi vagy anyagi kárpótlás illeti vagy illetné meg õket, nem e topic témája. Arra, hogy az újságírók mennyire vannak rászorulva arra, hogy bizonyos munkaköröket megtartsanak és esetlegesen el kell elvállalniuk azokat megélhetésük érdekében (ellentétben egy villanyszerelõvel, ahogy arra Dovi utalt), talán szintén megérne egy újabb vitaindítót. Üdvözlettel: Patikus
Kedves Dovi! Már ne is haragudj, de ezt jó lenne tisztázni. Nekem eszem ágában sincs szórakozni veled. Jó lenne tudni, hogy melyik idézett mondatról van szó, akkor egyértelmûsíteni, hogy, kitõl származik, és milyen szövegkörnyezetben hangzott el.
Azt írod nem értünk egyet, közben meg nem történt más, mint hogy fél oldalon kifejtetted, amit én egy mondatban írtam. Én nem szándékoztam részletekbe menõen leírni, hogy szerintem mi a dolga a sajtófõnöknek és ezzel most is így vagyok.
Érdekellentétet – konkrét példa kapcsán – boncolgatod egy kicsit, csak nekem úgy tûnik, mintha közben arról elfelejtkeznél, hogy alapvetõen két értelmes, egymással jó viszonyban lévõ emberrõl van szó, akik pontosan tudják, hogy a szakmai etika mit kíván meg tõlük és éppen ezért vélhetõen nem is várják el a másiktól, hogy annak ne feleljen meg. Mert kérhet a férj bizalmas infót, bizonyára, mint házastárs meg is kapja, de pontosan tudja, hogy feleségének tenne keresztbe, ha ezzel visszaélne. Ugyancsak kérheti a feleség, hogy valami ne jelenjen meg, de ezzel meg a férj kompromittálná magát. Házastársak kényszerítenék egymást ilyen kellemetlen helyzetbe? Én nem hiszem. Én biztosan nem tenném. Úgyhogy inkább azt gondolom, hogy a példa, a probléma erõltetett, inkább tartozik a kákán is csomót keresés témakörébe, mint a valós problémákéba.
Kedves Dovi! Tényleg nem értünk egyet. Azt írod, hogy a sajtófõnök feladata „alapvetõen az, hogy tartsa a kapcsolatot a sajtó és a polgármester között, illetve a lehetõségek szerint kiszolgálja a sajtó igényeit”. Szerintem a sajtófõnöknek „alapvetõen” nem ez a feladata. Ezeknek az igényeknek egy jól képzett titkánõ is megfelelne. A sajtófõnöknek az a dolga véleményem szerint, hogy a megbízóját (munkáltatóját) szolgálja ki, annak igényei, elvárásai (politikai, tartalmi, ideológiai, erkölcsi és egyéb szempontok) szerint juttassa el mindazokat az információkat a média azon kiválasztott képviselõihez, amelyeket õ jónak lát. Amelyeket nem lát jónak közzétenni vagy kimondottan nem szeretné, ha nyilvánosságra kerülnének, pedig tartsa vissza. Feladata lehet, hogy konzultáljon megbízójával arról, mit, hol, milyen módon, mekkora terjedelemben érdemes és lehetséges közzétenni, megjelentetni. Szervezze meg a sajtótájékoztatóit stb. Szinte minden tekintetben azonosulnia kell megbízója érdekeivel, s ha egyetértés van közöttük, tanácsadóként kell együtt dolgoznia fõnökével. Összeférhetetlenség okán meg kell jegyeznem, hogy a sajtófõnökkel szemben támasztott alapvetõen természetes követelmény, hogy minden lehetséges eszközzel befolyásolja a médiát. Persze, hogy nem tudja befolyásolni a lap függetlenségét. De közvetve és idõszakosan az elkötelezettségét illetve annak mértékét igen! Azt kérdezed, tudok-e konkrét feladatot, amely összeegyeztethetlenné tenné a dolgot. Derzett már írt egy jó példát, s Te azzal intézted el: „az érdekellentétet nyilvánvalóan nem befolyásolja a családi kapcsolat, az attól függetlenül fennállhat”. Hát persze. Most meg én mondom, hogy ezzel nem mondtál semmit. Naná, hogy fennforgása lenne az érdekellentétnek. Illetve volna, ha lenne. Érdekellentét. Amelyet az idézett helyzetben pontosan a családi kapcsolat befolyásolhat. Ami ugyanis jó és kötelessége az egyiknek, az bizony rossz és hátrányt okoz a másiknak. Már mint családtagnak. Valahogy bizony kezelni kellene ezt az érdekellentétet, lehetõleg oly módon, hogy egyikõjüknek se származzon belõle hátránya… Innentõl kezdve talán már nem olyan elméleti kérdés a befolyásolás lehetõsége, ugye? Úgy kellene megoldani az esetlegesen kínos, érdekellentéteket is felszínre hozó ügyeket, hogy mindenkinek inkább elõnye származzon belõle, mint hátránya. Ez logikus. A város polgármesterének, megbízott sajtófõnökének, a lap fõszerkesztõ-helyettesének és az újság kiadójának. Ja, és természetesen a Délmagyarország olvasóinak. Hiszen mindenki neki akar megfelelni. Vagy talán mégsem? Üdvözlettel: Patikus
Stilus irod igen kéne kicsit talán a tieden is változtatni szegény üldözöt emberke,mindenkiben csak a szálkátkeresed talán elöbb magadban kéne nem komám!Mert mindig elöbb saját magadat kéne kritizálni mielött másokban keresed a hibát!
Kedves ataquam! Meséld el legyélszíves, hogy a Szegedi Élet címû lapot négy éven keresztül ki finanszírozta, milyen pénzbõl. Ismered a szálka és a gerenda esetét? Ja és én a nevem is vállalom, hisz ezen a becenéven ismer a fél város. Üdvözlettel Stilus, avagy ha úgy jobban tetszik Barok István
Stilus
2003-04-24 16:08 (El�zm�ny n�lk�li.)
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
,
- a legutols� hozz�sz�l�sokat az �r�asztalra teheti
Fórum