Olvastam egy interjút. Abban az alany azt mondta, hogy autóra vagy házra lehet biztosítást kötni, egészségre nem. És itt jön a csavar. Mert utóbbinak nincs kockázata, hanem az ember van.

Ha ezt az alany komolyan gondolja, pĂłtvizsgĂĄra jelentkezzĂŠk! Mert akkor megbuktatta sajĂĄt magĂĄt orvosi demogrĂĄfiĂĄbĂłl. MielĂľbb keresse fel, tehĂĄt diplomĂĄjĂĄban ĂŠrintett tanszĂŠkĂŠt, ĂŠs kĂŠrjen bocsĂĄnatot professzorĂĄtĂłl. Vigye el indexĂŠt ĂŠs radĂ­roztassa ki azt a jegyet, amelyet annak idejĂŠn ĂśsszepuskĂĄzott.

MĂĄsodszor, ha igaza lenne, amit mondott alanyunk, nem lenne biztosĂ­tĂĄs matematika sem, nem lenne aktuĂĄrius sem, nem lehetne ma sem egĂŠszsĂŠgbiztosĂ­tĂĄst kĂśtnĂźnk. MĂĄr pedig lehet. Felmehetne alanyunk valamely biztosĂ­tĂłi honlapra, bĂśngĂŠszgetni.

MĂĄsodik aranykĂśpĂŠs. Nem lehet kiegyenlĂ­tĂľ alapot mĂťkĂśdtetni, mert akkor a cukorbetegeket ĂŠlethossziglan senki sem fogja ellĂĄtni.

Itt pedig alanyunk a szezont téveszti össze a fazonnal. Megjegyzem, ez a zsurnaliszta kollégának fel sem tûnt. Nem kérdezett vissza a blõdli hallatán. Megjegyzem ez aranyköpése is, orvosi demográfiai tájékozatlanságáról szól. És társadalombiztosítási tájékozatlanságáról is. Mert hogy a járulékot nem egyenlítik ki, ma éppen ez a baj. Vannak megyék, ahol fiatalabb a népesség, és vannak, ahol elöregedettebb. Nem a bevételeket kell kiegyenlíteni, hanem éppen, hogy a kiadásokat. A fejkvótát ugyanis ma nem a lakosság korstruktúrája függvényében kapják a megyék. Sõt fejkvótát nem kapnak a megyék.  Amikor kiegyenlítésrõl beszélnek ma, ezt értik rajta. Minden megye kapjon azonos korcsoportú lakosaira azonos összeget azzal, amit az összes többi megyében kapnak.

Üzenõ-füzetemben üzenem alanyunknak: aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. És fõként ne tanítson országot-világot. Olvasson, olvasson sokat, mert érezhetõen szegényes a szókincse egyébként is.