|
TaTu |
| IllesLazar
(2005 December 31, Saturday, 21:31) |
 A TaTu akroním egy orosz lány (magyarul őz) párost juttat eszembe. Testékszer és minden egyéb helyett valami olyasmit énekeltek: „they don't gonna get us" - remélem, jól emlékszem a szövegükre. A TaTu legendája a másságról szól. Persze a másságot nem csupán megértenünk, hanem elfogadnunk kell. Jelenjen meg az bármely formájában. A másságnak sokféle megjelenése van. Lehet, valakinek az okoz örömöt, hogy tattoo-t rakat mellére, hátára, nyakára, vagy akár szemérem dombjára. A másságot miért azonosítják pontatlanul? A másság miért kelt gyűlöletet valakikben? Halvány gőzöm sincs. Talán, mert nehéz lehet túllépni meghatározó belső viszonyokon. Nehéz lehet még önmagunkat is elfogadni, nemhogy másokat. Pedig önmagunkat elfogadni az egyetlen értelmes megoldás. Szerintem könnyebb, mint elképzelt egyenruhákat felvenni, egyszerre lépve menetelni, feloldódni valami extrém közösségben. Mert a közösségi lét is másság. A történelem két attitűd között ingázik: az én és a mi között. Most hol tartunk? Éppen hol?
Kell-e nekünk a történelem szavára hallgatnunk?
„Guys go to ... next year! Move forward and right now leave all the bad things behind!"
Dnyevnyik Juli |
,
Blog
Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!