 A tartót feszÃtik. Kétfelõl. Mintha ettõl függene az egyensúlyosság a képen. Egyébként nincs értelme egy olyan egyensúlynak, amely konkrétan semmit sem jelent, legfeljebb a szemet mozgatja meg idõlegesen.
A feszÃtésnek van valami õsi értelme. Ezt talán nem kellene elvetnünk. Különösen, hogy a feszÃtett szerkezet azon a kikövezett földön áll. Mintha a Rómába vezetõ úton lenne mindez. Az úton, amelyen a lovak patája tövig kopott, a bazaltkõtõl. Vagy a Via Dolorosa-n Jeruzsálemben. Ott ugyanilyenek a kövek, csak meredekebb az út, amelyet borÃtanak, megszabdalván lépcsõkkel is. A képhez nem illõk a sárga szalagok. Meggyilkolják az archaikus élményt, amelyet a bazaltkockák keltenek a szemlélõben. A sárga olyan fotografikus? Vagy inkább a márkahûség kifejezõdése? Nem kellett volna e témának a képen megjelennie. Mégis megbékülhetünk a gondolattal, a márkahûség adja a fotografika technikai hátterét. Mi köze mindehhez a feszÃtésnek? Nincs igény a magyarázatra. Mindent úgy kell elfogadni, ahogyan a fotográfus látta. Ha az, önmagáért szép csupán. |
,
Blog
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!