VÃzparti csendélet |
IllesLazar
(2006 April 13, Thursday, 20:48) |
Ez a kép már a múlté. Az autót az óta befödte a vÃz. A vÃz, amely egyébként nyugalom és egyensúly szimbólum. Most inkább a nyughatatlansággal rokon értelmû fogalom. Befödték a támfal kulissza nyÃlásait. Deszkákkal, fóliával, homokzsákokkal. Megindul lassan a katasztrófa turizmus a part felé. Meg-megállnak autósok. Kiszállnak a volán mögül, mobiljaikkal fényképezik az emelkedõ vizet. Ha a hetvenes nagy vÃzkor mondtam volna e mondatot: „mobiljaikkal fényképezik az emelkedõ vizet", valószÃnûleg elmeháborodottnak tartottak volna. Nem volt a nyelvben fogalom, amely e jelentéshez kapcsolódott volna. Sok nem volt, miként ma sincs az a sok, amely a jövõben lesz csupán. A gátakat ostromló vÃz látványa feledteti velünk a jelen izgalmait. Turistaként vagy õslakosként méregetjük a folyót, mire lesz képes ez úttal. Utoljára hat éve volt ilyen tavaszi zöldár, s ki tudja még, nem harminchat éve éppen? A kampányban beállott csendet kitölti most a loccsanások hangja.
(2006-04-13) |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!