|
TélvÃz idején |
| IllesLazar
(2006 January 12, Thursday, 23:26) |
 A vizek évszaka a nyár. Lehet úszni, fürödni a langyos folyókban. A szõke Tiszában. Evezni rajta. Az evezõk súrolják a vizet elõre mentükben. Aztán bele merülnek a felszÃn alattiba, és ellenállást legyõzõ mozgásukkal a haladást segÃtik. Elõtted a párod húzza. Erejét nem kÃméli. Te magad ugyanÃgy vagy. Izzadság gyöngyözik homlokodon. Húzzad, árral szemben. Már a Bertalanon túl vagyunk. Felevezünk egészen a Sárgáig. A Tisza a Sárgánál a legtisztább. A Maros-torok itt van. A bal part mentén húzva a Maros sodrásával kerül szembe az evezõ. Inkább visszafordul, nem küszködik. A parton fûzek zöld dzsungele nyugtatja a szemet, szÃvet. A fordulót véve megkönnyebbülsz. Lefelé haladsz. Visz a vÃz. Izmod megpihenhet. Nyugodtan tempózhatunk. Feri ül elõttem a kétpár evezõsben. A szomszédjukban lakó tanár úré a hajó. Matusik bácsinak hÃvjuk. A nyári napokon gyakran használhatjuk saját épülésünkre a hajót, noha nem készülünk evezõs versenyzõnek. A Tisza-part ebben az idõben vonul be végérvényesen életünkbe. Péterrel és Ferivel a Béke Úszóházon ismerkedtünk meg. Éppen a gimnázium kezdete elõtti nyáron. Aztán kiderült, azonos osztályba kerültünk. Négy éven keresztül, sõt egy életen át egymáshoz kötõdtünk. Ma tudom már, sajnos, egy életen túl is. Péter és Feri bennem él. S élni fog, amÃg én vagyok. Ez a kép itt kapcsolódik hozzánk. Itt a télben, az örök elmúlást követõ megnyugvásban. A hó látványa a csónakban, milyen érzést is kelt az emberi lélekben?
(2006-01-12) |
,
Blog
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!