HĂrfolyam |
---|
14:42
| 14:41
| 14:40
| 14:38
| 14:36
| 13:44
|
| |
Az ösztöni angyal
Munkatársunktól
2005 May 20, Friday
Isten tudja, milyen õsök, mifĂ©le kĂ©pessĂ©geinek kell össze játszania ahhoz, hogy akár a tibeti láma reinkarnáciĂłjában, egyesĂĽljenek azok a kĂ©pessĂ©gek, amelyek a kreativitás testi Ă©s szellemi egyedĂĽlállĂłságát szĂĽlik meg a táncmĂ»vĂ©szet rendkĂvĂĽli egyĂ©nisĂ©geiben.
|
1. lap. ďż˝sszesen 2. Az igazán nagy táncosok nincsenek sokan. Azok pedig mĂ©g kevesebben vannak, akik nemcsak karjuk, lábuk lendĂĽletĂ©vel kĂ©pesek kiszabadĂtani magukat a gravitáciĂł törvĂ©nyei alĂłl. Hanem mindezek mellett mĂ©g elementáris fantáziájuk, bonyolult Ă©s összetett belsõ alkotási kĂ©szsĂ©gĂĽk rĂ©vĂ©n is. Most, hogy GyĂ©mánt Csilla alapos könyve fölidĂ©zi a várost elhagyni kĂ©nyszerĂĽlt nagy szegediek egyĂ©nisĂ©gek egyikĂ©t, - rájön az ember, hogy Imre Zoltán ezek közĂ© tartozott. Napjaink koronázatlan táncos királyának fõszereplĂ©sĂ©vel a közelmĂşltban játszottak egy amerikai filmet a televĂziĂłban FehĂ©r Ă©jszakák cĂmen. Az angol eredetiben Haláltáncnak keresztelt kalandtörtĂ©net a mĂ»faj jĂł közĂ©pszerĂ» cselekmĂ©nyĂ©t kĂnálta a nĂ©zõknek. A törtĂ©net fõ szerepĂ©t viszont a nemzetközi táncpiac talán legmagasabban jegyzett egyĂ©nisĂ©ge, Mihail Banisnyikov játszotta el. A Haláltáncban a valĂłság Ă©s fikciĂł olyadĂ©kĂ©ppen keveredett, hogy a kalandos törtĂ©netben Banisnyikov saját magát alakĂtotta. Eljátszotta, mi törtĂ©nhetett volna vele, ha törtĂ©netesen visszakerĂĽl a nagy szovjet medve belbiztonsági szakemberei kezĂ©be azok után, hogy anno, amikor ez a legmagasabb engedĂ©lyekhez volt kötve, galád mĂłdon el merĂ©szelte hagyni a birodalmat. Azt játszotta el, hogy a táncosok között õ a legnagyobb, az utolĂ©rhetetlen. Akinek mozgásában az önkifejezĂ©s szenvedĂ©lye Ă©s a lĂrája Ă©ppen Ăşgy megtestesĂĽl, mint a nehĂ©zsĂ©gi erõnek fittyet hányĂł akrobatika. Az már csak másodlagos szempont, hogy szĂnĂ©sznek sem volt rosszabb, mint számos amerikai, közĂ©p kategĂłriás hollywoodi sztár. De nem rĂłla akarok most morfondĂrozni, hanem arrĂłl, aki nyomban az eszembe jutott rĂłla, amit a fõszereplõ feltĂ»nt a bevezetõ kĂ©psorok halálos táncában: Imre Zoltán. Egykor, sosemvolt boldog bĂ©keidõkben, õ volt az a fiatal, naiv, a világra rácsodálkozĂł, testĂ©vel fantasztikus kifejezĂ©si eszközöket megjelenĂtõ mĂ»vĂ©sz, aki nem volt kisebb szemĂ©lyisĂ©g az orosznál. Sõt. Mintha mindkettõjĂĽket egyazon mĂ»helyben szoborintotta volna a Teremtõ. Hasonlatosak mozgásukban, mimikájukban, gesztusaikban Ă©s áradĂł lendĂĽletĂĽkben. Miben nem azok? Abban, hogy Imre Zoltán aztán, hogy abbahagyta a táncolást, teremtett magábĂłl egy másik, ugyancsak hihetetlenĂĽl invenciĂłzus alkotĂłt. Egy szuggesztĂv Ă©s öntörvĂ©nyĂ» szĂnpadi mestert. Akinek mozgĂł látomásaibĂłl mai napig sokan táplálkoznak. Ezek a szĂnpadi látványok egyszerre voltak a zene - a jelmez - a tĂ©rformák - a mozgás - a filozĂłfia - az Ă©rzelem - a tudatalatti ösztönök Ă©s a mĂves viselkedĂ©si kultĂşra fölfejthetetlenĂĽl egymásba applikált, kavargĂł szõttesei. Volt mĂ©g szerencsĂ©m látni a szĂnpadon táncoskĂ©nt, Banisnyikovot idĂ©zõen. Aztán pedig, egy másik periĂłdusában, a mozgĂłkĂ©prõl, mint mĂ»vĂ©szetrõl vitatkozni vele, amikor befejezve filmes tanulmányait, kamerával prĂłbálta meg egyetlen kĂ©pmezõre szĂ»kĂteni álomi varázslatait... A viták szĂntere londoni lakása volt, a bĂştorokon körben pedig furcsa kerámia tárgyak dĂszlettek... SzintĂ©n Imre Zoltán keze munkái.
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >|
|
|
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!