Hol volt, hol nem volt, hetedhĂŠt orszĂĄgon tĂşl, ahol a kis kurta farkĂş malac tĂşr, volt egyszer egy szegĂŠny ember, annak felesĂŠge ĂŠs hĂĄrom leĂĄnya. EgyebĂźk sem volt a vilĂĄgon, mint egy kicsi malacuk, no, hanem azt dajkĂĄltĂĄk is ĂĄm! JĂł kĂśvĂŠrre meghizlaltĂĄk, hogy majd kirepedt. No, hogy kĂĄrba ne menjen a malacuk, leĂśltĂŠk, megperzseltĂŠk, szalonnĂĄjĂĄt, hĂşsĂĄt, kolbĂĄszĂĄt a fĂźstre tettĂŠk, s a tĂŠlen ĂĄt szĂŠp lassacskĂĄn meg is ettĂŠk. Tavasszal a malacbĂłl nem volt egyĂŠb, csak a kis gĂśmbĂśc. Mondja egyszer a szegĂŠny asszony az idĂľsebb leĂĄnyĂĄnak:
- Eredj, leĂĄnyom, menj fel a padlĂĄsra, s hozd le a kis gĂśmbĂścĂśt. FĂślmegy a leĂĄny, le akarja venni a gĂśmbĂścĂśt, de ahogy hozzĂĄnyĂşlt csak megszĂłlal a gĂśmbĂśc:
- Mit akarsz hĂŠ, meg akarsz enni? Majd megeszlek ĂŠn! - S azzal hamm, bekapta!
A szegĂŠny asszony nem tudta elgondolni, hogy hol marad olyan sokĂĄig a lĂĄnya, kĂźldi a kĂśzĂŠpsĂľt, menjen a nĂŠnje utĂĄn, hozzĂĄk mĂĄr azt a gĂśmbĂścĂśt. FĂślmegy a leĂĄny, de ez is ĂŠppen Ăşgy jĂĄrt, mint a nĂŠnje: a kis gĂśmbĂśc - hamm! - bekapta. Hej, mĂŠrgelĂľdĂśtt a szegĂŠny asszony! Hogy Ăľ mĂŠg ilyet nem lĂĄtott, hogy ilyen sokĂĄig odamaradjanak amiatt a haszontalan kis gĂśmbĂśc miatt.
- Eredj, leĂĄnyom - mondja a legkisebb leĂĄnynak -, szĂłlj a nĂŠnĂŠidnek, hogy hozzĂĄk mĂĄr a gĂśmbĂścĂśt, mert a sarkukat hĂĄtrafordĂ­tom.
FĂślmegy a kisleĂĄny nagy sebesen, de a kis gĂśmbĂśc Ăľt is bekapta.
- Na megĂĄlljatok - mondja a szegĂŠny asszony -, majd lehozlak ĂŠn titeket gĂśmbĂścĂśstĂźl, mindenestĂźl.
FĂślszaladt a lĂŠtrĂĄn nagy haraggal, no de ha fĂślszaladt, ott is maradott , a kis gĂśmbĂśc Ăľt is - hamm! - bekapta.

JĂľ haza a szegĂŠny ember, hĂĄt nincs se asszony, se vacsora. Keresi, kiabĂĄlja: "HĂŠ, asszony, hĂŠ, hol vagy, merre lettĂŠl?!" KiabĂĄlta a leĂĄnyait, hĂ­rĂźk-poruk sem volt. BenĂŠzett az ĂĄgy alĂĄ, a kĂĄlyha mĂśgĂŠ, fĂślkajtatott minden zeget-zugot, nem voltak sehol. AztĂĄn felment a padlĂĄsra, hĂĄtha ott vannak. Ott meglĂĄtja a kis gĂśmbĂścĂśt. Gondolja magĂĄban, majd segĂ­t magĂĄn, levĂĄgja a kis gĂśmbĂścĂśt, s lesz vacsora, ha nincs is itthon az asszony. De ahogy odament, a kis gĂśmbĂśc mĂŠrgesen rĂĄkiĂĄltott:
- Mit, te is meg akarsz enni? AbbĂłl nem lesz semmi!
- S hamm! - bekapta a szegĂŠny embert is.
No, hĂĄt az isten csudĂĄja volt eddig is, hogy a kis gĂśmbĂśc le nem szakadott: nĂŠgyet mĂŠg elbĂ­rt valahogy, de mikor a szegĂŠny embert is bekapta, puff, leszakadt s leesett. AztĂĄn elkezdett gurulni, legurult a lĂŠtrĂĄn, ki az udvarra, az udvarbĂłl ki az utcĂĄra, ottan utolĂŠrt egy sereg kapĂĄs embert s asszonyt, s azokat is bekapta; tovĂĄbbgurult, ki az orszĂĄgĂştra, ott szembejĂśtt vele egy regiment katona, azt is bekapta. MĂŠg ez sem volt elĂŠg a telhetetlen gĂśmbĂścnek. Gurult tovĂĄbb, s az Ăşt szĂŠlĂŠn bekapott egy kondĂĄsfiĂşt, aki ĂŠppen javĂĄban ette a paprikĂĄs szalonnĂĄt. No, hanem a kondĂĄsfiĂşval megjĂĄrta. Egy jĂł hegyes, fanyelĂť bicska volt a kondĂĄsfiĂşnĂĄl, amikor ĂŠppen bekapta, a kĂŠs megakadott a szĂĄjĂĄban, vĂŠgighasĂ­totta. EgymĂĄs utĂĄn ĂśmlĂśttek ki a katonĂĄk, kapĂĄs emberek, a szegĂŠny ember s a felesĂŠge meg a hĂĄrom leĂĄnya. AztĂĄn futott mindenki, amerre lĂĄtott. OtthagytĂĄk az ĂĄrok szĂŠlĂŠn a kirepedt kis gĂśmbĂścĂśt. Ha a kis gĂśmbĂśc ki nem repedt volna, az ĂŠn mesĂŠm is tovĂĄbb tartott volna.

TovĂĄbbbi Ă­rĂĄsaink:

MĂĄtyĂĄs kirĂĄly meg az igazmondĂł juhĂĄsz | Az aranymozsĂĄr | A lyukas zokni |

Az Ăśregek | BundavĂĄsĂĄr | A bĂşzaszem | Melyik ĂŠr tĂśbbet? | A kisgĂśmbĂśc