Az ĂśregekrĂľl mondok mesĂŠt, gyermekek, hallgassatok ide.
Egyszer egy obsitos katona megy, mendegĂŠl hazafelĂŠ, s amint megy egy falun keresztĂźl, lĂĄtja, hogy kint Ăźl a kapuban egy Ăľsz Ăśregember s bĂľg keservesen, hogy csak Ăşgy zengett a falu belĂŠ. KĂŠrdi az obsitos:
- Ugyan, bizony, miĂŠrt sĂ­r kend, ĂśregapĂĄm?
- Jaj, hogyne sĂ­rnĂŠk, ĂŠdes fiam, mikor megvert az ĂŠdesapĂĄm.
- Ne mondja kend? Hiszen kend is van legalĂĄbb szĂĄz esztendĂľs, csak nem ĂŠl az ĂŠdesapja.
- HĂĄt, ha nem hiszed, fiam, eredj, menj be az udvarba. NĂŠzd meg, ĂŠppen fĂĄt vĂĄg az apĂĄm.
Bemegy az obsitos ĂŠs hĂĄt csakugyan ott van egy mĂŠg Ăśregebb ember s vĂĄgja a fĂĄt, hogy egy legĂŠny sem vĂĄghatta volna kĂźlĂśnben.
KĂśszĂśnti az obsitos:
- Adjon Isten jĂł napot, ĂśregapĂĄm. Ugyan bizony, hogy volt lelke megverni a fiĂĄt?
- HĂĄt hogyne vertem volna meg, mikor nem fogadott szĂłt a nagyapjĂĄnak!
- Ne te, ne, mit beszĂŠl kend! HĂĄt mĂŠg az apja is ĂŠl kendnek?
- Hogyne ĂŠlne! Eredj csak be a hĂĄzba, ott Ăźl a gĂłc alatt s pipĂĄzik. NĂŠzd meg, ha nem hiszed.
Bemegy az obsitos. S hĂĄt csakugyan ott Ăźl az Ăśregember a gĂłc alatt. Nagy fĂźstĂśket eresztget a pipĂĄjĂĄbĂłl, s morgolĂłdik az unokĂĄjĂĄra, hogy Ă­gy, meg Ăşgy, csak mĂŠg egyszer ne fogadjon szĂłt neki, majd hĂĄtrakĂśti a sarkĂĄt.
KĂśszĂśnti az obsitos az Ăśregembert s kĂŠrdi:
- Ugyan bizony, Ăśreg apĂĄmuram, hĂĄny esztendĂľs lehet kegyelmed?
- Hej, ĂŠdesfiam, azt ĂŠn nem tudom. Hanem menj el a paphoz, aki keresztelt. Az majd megnĂŠzi a matrikulĂĄban.
- De mĂĄr, ĂśregapĂĄm, ne trĂŠfĂĄljon, csak nem ĂŠl mĂŠg az a pap is, aki kendet keresztelte?
- De biz' Isten, Krisztus Ăşgy segĂŠljen, ĂŠl biz' az, fiam. Ha nem hiszed, nĂŠzd meg. Bizonyosan otthon talĂĄlod, mindig olvassa a bibliĂĄt.
Elmegy az obsitos a paphoz. HĂĄt az csakugyan ott Ăźl az asztalnĂĄl. ElĂľtte az Ăśreg biblia. A szemĂŠn egy nagy okulĂĄrĂŠ, s babukol, olvasgat belĂľle.
- SzerencsĂŠs jĂł napot kĂ­vĂĄnok, tisztelendĂľ szent atyĂĄm.
- Hozott Isten, ĂŠdes fiam. HĂĄt mi jĂłban jĂĄrsz? TalĂĄn bizony pĂĄros ĂŠletre kĂŠszĂźlsz?
- Nem kĂŠszĂźlĂśk ĂŠn most, tisztelendĂľ szent atyĂĄm, hanem azt szeretnĂŠm megtudni, hogy ez s ez az Ăśregember hĂĄny esztendĂľs lehet?
- Biz azt ĂŠn, ĂŠdes fiam, kĂśnyv nĂŠlkĂźl nem tudom, hanem mindjĂĄrt megnĂŠzem a matrikulĂĄban.
FelĂĄll a pap. Megy a kĂśnyves tĂŠkĂĄhoz, hogy kivegye a matrikulĂĄt.
Az ĂĄm! A tĂŠka be volt zĂĄrva.
- Na, ĂŠdes fiam -mondĂĄ a pap, erĂľsen sajnĂĄlom, de a matrikulĂĄt elĂŠ nem vehetem, mert nincs itthon a kulcs. MagĂĄval vitte az ĂŠdesanyĂĄm a szĂľlĂľbe.
Ha a papnak az anyja a kulcsot el nem vitte volna, az ĂŠn mesĂŠm is tovĂĄbb tartott volna.

 

TovĂĄbbbi Ă­rĂĄsaink:

MĂĄtyĂĄs kirĂĄly meg az igazmondĂł juhĂĄsz | Az aranymozsĂĄr | A lyukas zokni |

Az Ăśregek | BundavĂĄsĂĄr | A bĂşzaszem | Melyik ĂŠr tĂśbbet? | A kisgĂśmbĂśc