|
A tritikálé ipari felhasználásán dolgoznak szegedi kutatók
MTI
2011 July 06, Wednesday
A búza és a rozs keresztezésével elõállított tritikálé ipari, élelmezési felhasználását vizsgálják a Gabonakutató Nonprofit Kft. (GK) és a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának kutatói – közölte Bóna Lajos, a GK tudományos fõmunkatársa.
|
|
(MTI) - A búza és a rozs keresztezésével elõállított tritikálé ipari, élelmezési felhasználását vizsgálják a Gabonakutató Nonprofit Kft. (GK) és a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának kutatói - közölte Bóna Lajos, a GK tudományos fõmunkatársa, a témában rendezett tudományos tanácskozáson szerdán Mórahalmon.
A tritikálé a rozs és a búza állandósult hibridje, amely bizonyos beltartalmi értékeket vizsgálva kedvezõbb tulajdonságokkal bír, mint az anyanövények - mondta a szakember.
Az elmúlt húsz évben a tritikálé magyarországi vetésterülete a néhány száz hektárról 140-150 ezer hektárra emelkedett, miközben a rozs termesztése a korábbi terület csaknem harmadára, 40 ezer hektár körülire szorult vissza - mondta a tudományos fõmunkatárs.
A keresztezések útján 120-130 éve létrehozott tritikálé számos kedvezõ termesztési tulajdonsággal bír. A rozshoz hasonlóan mélyre gyökerezõ, így képes felhasználni a talaj mélyebb rétegeiben található tápanyagokat. Termesztése nem igényel mûtrágyát, növényvédõ-szereket és gyomirtókat, mivel a GK kifejlesztett fajták rezisztensek a kalászosokat megfertõzõ Kárpát-medencében honos gombabetegségekre, gyors növekedésének köszönhetõen pedig elnyomja a konkurens gyomokat - közölte a szakember.
Hozzátette: a tritikálénak kiváló a hõ- és aszálytûrõ képessége, és az új fajták õsszel is tavasszal is vethetõk.
A kalászosféle népszerûsége többek között annak köszönhetõ, hogy kiváló termõképességgel rendelkezik. A szegedi kutatóintézet által kifejlesztett GK Szemes fajta tartja a magyarországi kalászos rekordot: kísérleti körülmények között tavaly egy hektárról 13,1 tonnát takarítottak be belõle.
A termesztett tritikálé túlnyomó részét a gazdálkodók helyben fel is használják az állattartásban takarmányként. A gabonaféle azonban ipari, élelmezési célokra is hasznosítható lenne - hangsúlyozta Bóna Lajos.
A Magyar Élelmiszerkönyvben egyelõre nem szerepel a tritikálé és õrleménye, a jelenleg folyó kutatások célja az ehhez szükséges normák kidolgozása - közölte a szakember.
|
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t.
,
Universitas
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!