KiállĂtás nyĂlik a szegedi egyetem BölcsĂ©szettudományi Karának százĂ©ves Ă©pĂĽletĂ©rõl
MTI
2012 November 02, Friday
KiállĂtás nyĂlik hĂ©tfõn a Szegedi Tudományegyetem BölcsĂ©szettudományi Karának százĂ©ves Ă©pĂĽletĂ©rõl, amely a közelmĂşltban kapott mĂ»emlĂ©ki vĂ©delmet.
|
(MTI) - KiállĂtás nyĂlik hĂ©tfõn a Szegedi Tudományegyetem BölcsĂ©szettudományi Karának százĂ©ves Ă©pĂĽletĂ©rõl, amely a közelmĂşltban kapott mĂ»emlĂ©ki vĂ©delmet. A tárlaton a mĂşlt Ă©s a jelen találkozik. A több tucat fotĂł egyik rĂ©sze egykori tervrajzokat, korabeli kĂ©peket ábrázol, mĂg a többi a közelmĂşltban kĂ©szĂĽlt, Ă©s az Ă©pĂĽlet szĂ©psĂ©gĂ©t igyekszik megragadni. A mĂ»vĂ©szi fotĂłkat Szentgyörgyi Anna kĂ©szĂtette - mondta Csernus Sándor dĂ©kán az MTI-nek.    Az Egyetem u. 2. szám alatt állĂł neoromán stĂlusĂş Ă©pĂĽlet 1925 Ăłta ad otthont a Szegedre menekĂĽlt kolozsvári egyetemnek Ă©s mai jogutĂłdjának. Mellette Ă©pĂĽlt fel kĂ©sõbb a KözĂ©p-EurĂłpa egyik legmodernebb egyetemi könyvtárának is otthont adĂł Tanulmányi Ă©s InformáciĂłs Központ, Ă©rdekes összkĂ©pet teremtve rĂ©gi Ă©s Ăşj között - hangoztatta a dĂ©kán, hozzátĂ©ve, a mostani tárlat is itt láthatĂł majd.    Az egyetem honlapján fellelhetõ törtĂ©nelmi áttekintĂ©s szerint 1925-ben az Ă©pĂĽlet harmadik emeletĂ©n kapott helyet a BölcsĂ©szettudományi Kar. Az Ă©pĂĽlet folyosĂłi nem voltak mindig hangosak a nyĂĽzsgõ diákĂ©lettõl, eredeti megrendelõje az 1887-ben Szegedre telepĂĽlt, több száz alkalmazottat foglalkoztatĂł Magyarországi VasĂşti Központi LeszámolĂł Hivatal volt. A központi hivatal Ă©pĂĽletĂ©nek lehetsĂ©ges helyszĂnéül több terĂĽlet is felvetõdött, de az 1910-re már hanyatlásnak indult, az isztambuli transzkontinentális Ăşt rĂ©szĂ©t kĂ©pezõ Petõfi sugárĂşt mellett fekvõ elhanyagolt állapotban lĂ©võ, eredetileg dĂsztĂł funkciĂłt betöltõ KorcsolyázĂł-tĂł egy rĂ©szĂ©re Ă©s annak környĂ©kĂ©re esett a vĂ©gsõ választás.    Az Ă©pĂĽlet tervĂ©nek elkĂ©szĂtĂ©sĂ©re 1911-ben jeligĂ©s pályázatot hirdettek, amelyen kizárĂłlag Szegeden Ă©lõ Ă©pĂtĂ©szek vehettek rĂ©szt. A pályázat kritĂ©riuma meghatározta, hogy az Ă©pĂĽlet „komoly" stĂlusjegyeket kell viseljen, a szecessziĂłs stĂlus mellõzendõ volt. A 3000 koronás elsõ dĂjat Ottovay István Ă©s Winkler Imre Ă©pĂtĂ©szek terve nyerte el. Az Ă©pĂĽletbe kĂ©t lift is kerĂĽlt, amelyek egyike ma is mĂ»ködik, Ă©s amely Szeged városának legrĂ©gibb felvonĂłja. Az Ă©pĂĽlet feszĂtett munkatempĂłban egy Ă©v alatt 1912. augusztus 1-jĂ©re kĂ©szĂĽlt el. A tereprendezĂ©s során a termĂ©szetes tĂł egĂ©szĂ©t feltöltöttĂ©k.    Az Ă©pĂĽletet neoromán stĂlusjegyek (rizalitok, pilaszterek, zömök tornyok) határozzák meg. Eredetileg a mai Ady tĂ©ri Ă©s Egyetem utcai oldal megegyezõ kialakĂtásĂş volt. Az oktatási igĂ©nyekhez igazodĂł vĂ©gsõ arculatát 1930-ban nyerte el: Ady-tĂ©ri homlokzatához Rerrich BĂ©la tervei alapján Ă©pĂĽlt a 260 fõt befogadĂł AuditĂłrium Maximum sokszög alakĂş elõadĂłterme.    A BölcsĂ©szettudományi Kar nagy elõadĂłtermĂ©ben tartotta irodalomtörtĂ©neti elõadásait SĂk Sándor 1930 Ă©s 1944 között. Ugyanott több neves magyar ĂrĂł szĂłlt nĂ©pes közönsĂ©gĂ©hez, köztĂĽk IllyĂ©s Gyula, NĂ©meth LászlĂł Ă©s Veres PĂ©ter. A BölcsĂ©szettudományi Kar hallgatĂłja volt RadnĂłti MiklĂłs is 1930 Ă©s 1935 között.
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!