Fél év munkátlanul, sõt teljes kikapcsolódással, 24 ország, meg egy luxusóceánjáró. Lehetsz hozzá nyugdíjas, pályakezdõ, beérkezett, mindegy, csakpénzed legyen. Ez a modern világ egyik természetes tartozéka. Úri naplopók, mondanád régimódian. De csak a turizmus egyik legvonzóbb formáját élik:körbevisznek a trópusokon, te csak élvezed, kikukkantasz a szelídített vadakközé, öntöd közéjük a lét, veszel kókuszhéj álarcot, fertõtlenített fûszoknyátés csupakabra elûzésére szolgáló tükröt. Ez utóbbi, ismeretlen szörny a Yucatan-félsziget környékén pusztított, de tavaly fölbukkant a Kárpátokban ésUkrajnában is...null
* * *
Ma már tudom, szeretnék olyan lenni, aki nem bánt meg senkit, mi több, mindigderûs és õszinte figyelemmel fordul legalább azok felé, akik oly rettenetesen
fontosak számára. Alig vannak ilyenek, jól tudom. Ha legalább azért nemkellene szenvednem, mert nem okoztam fájdalmat. Marad még elég ok gyötrelemre... Nem mutattam megértést, virágszirom lelke érzékenységén. Ha teheti, legyen kegyelmes szegény fejemnek, olykor elõtörõ bunkóság és hisztéria ellenére is... Az Ég végtelen s oktalan jutalma látása. Ne kérdezzen vissza, csak engedje magához a Sugallatot. Nincs se indok, se magyarázat. Megértõn integetett felém elmenõben.
* * *
Még az elmúlt évezred egyik hazai hatalmasságáról fönnmaradt mondás: a magyarokat nem lehet kormányozni! Bizony Kádár János mondotta volna, ha igaz a legenda. És miért ne lenne igaz. A Kútvölgyiben történt az elszólás, melyet érteni vélnék. De a Nagy Romulust idézõ fölszakadás számomra Dürrenmatt hõsére hajaz: ágya mellett éjjel lábas grízes tészta állott a széken, melybõl villával szedett néhány falást... Kádár János budai villája udvarán fehér, leghorn tyúkokat tartott és élvezettel figyelte életüket. Még hogy a magyarokat nem lehet kormányozni! A fõtitkárnak, elõtte Horthynak sikerült ez a 20. században a legeredményesebben. Mindketten vérrel kezdték országlásukat.
* * *
Nekem sok idõmet lekötnék a darazsak egy fajtája, melyek egyhelyben lebegnek, miközben eszelõs sebességgel csapkodnak szárnyaikkal. Talán területet (légteret) foglalnak, mert idõnként támadó rakéták csapnak a lebegõkre. Teszik ezt az erkély és a fa lombja közötti zöld térben.
,
Szines
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!