Ismét kezembe került a Csillapíthatatlan szavak - címû verseskönyv elsõ külföldi (magyar!) kiadása. Dátum: 1975!!! Európa Kiadó, 13 forint. Akkoriban még volt ilyen könyvár.
Emlékszem, magam is láttam, amint egy csoport szovjet turista bement az akkori, Kárász utca sarkán lévõ szépséges könyvesboltba (egy idõben ott dolgozott Szukits úr, sok évig Grúber Lászlóné vezette a boltot) és a vélhetõen másként gondolkodó szovjet emberek fölvásároltak több magyar nyelvû példányt (akkoriban tán 17 Ft. volt 1 rubel) s mint utóbb megtudtam, Mandelstam verseit hazavitték oroszhonba, mint a kincset, otthon természetesen vissza-fordították oroszra!
Vajon a mi akkori nagy vezetõink, a még élõ s töretlenül máig hívõk, a zavaros hitû kapitalista- kommunistáink és a mindenféle utódok, miért nem engedték magukhoz a versek igazságát? Miért nem képesek azóta sem kimondani: így volt! Mandelstam igazat írt. Bele is halt, mert verseiért megölték.
Tõke-hû uraink, legalább a kételyt, miért nem engedték szívükhöz? Hinni akartak. De már rég, csak a pénzt kaszálják. Úgy vélik: ami volt, mögénk került, a Jövõ számukra szivárványos. Tévednek, az alapokat gyilkos hazugság fedi máig. Mára persze egyre megy, hisz igazság és hazugság, mint a Múlt cementje egybekötött. Hitük kövülete, mára döglött aknák töltete. Legtöbbet ezúttal is a jámborok veszítettek, akiket megvezettek, reményeikben kisemmiztek. Kár ért mindnyájunkat...
***
Egykor mennyire vonzódtunk a romantikus szerelmek szenvedõihez, a viszonzatlan jótettek folytatóihoz, a sorscsapásokat is emelt fõvel viselõ néma hõshöz...
Csak utóbb értettük meg (ha igen!) milyen fájdalmat okoz a kényszerûségbõl így alakult élet... Jó lett volna tudni elõre: álmaink teljesülése néha gyötrõ következményekkel jár. Szerencsére régtõl fogva nincs visszaút.
***
Gally végén hintáló mályvaszemek
dermedt levélkék meredt
lepkeszárnyak
szépségük öntudatlan
***
Nyiratkozás közben kérdi tõlem a Mester: igaz-e, hogy a 80 fölöttieknek már nem kell emelt fûtés-számlát fizetni?
- Édesanyád miatt kérded?
- Igen, mert azt mondta neki a szomszéd-asszony, hogy "aki ilyen piros tablettát szed, azoknak már mentességük van!" Ezért kérdi most tõlem.
A helyzet nem alkalmas röhögésre, a szomszédasszony állítása és a Mester kérdése is komoly. Csak éppen levegõt nem kapok a helyzettõl...
(tráser)
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!