KĂłrtĂĽnet, már a formája elárulja, sĂşlyos fejlõdĂ©si fogyatĂ©kkal jött napvilágra. Akkortájt szĂłvá tettĂ©k sokan, vizitdĂj helyett hĂvják inkább kapupĂ©nznek. E javaslatra az illetĂ©kesek, sajnos, a fĂĽlĂĽk botját sem mozdĂtották. Maradt a nĂ©v, amely a sarcjelleget domborĂtja. Lehetett volna a számla százalĂ©kában kifejezni, aminek Ă©rtelme is lett volna, de nem fejeztĂ©k ki, Ăgy csak az Ă©rtelmetlensĂ©g az, ami permanens e tárgyban.
Bepillanthatunk általa jogszabálygyártásunkba. A nagy nekibuzdulást a visszakozás idõszaka követte. Jöttek a lobbik, ki ne fizesse meg. A lobbikkal pedig jöttek a jogszabályi kivĂ©telek. Ne fizessen sem ez, sem az, vizitdĂjat. Most a fifti-fifti helyzetben vagyunk. A nĂ©p felĂ©nek kell, a másik felĂ©nek nem kell megfizetnie. Nem vĂ©letlenĂĽl emlĂ©keztet mindenkit az adĂłszabályokra.
A legnagyobb gondot, a 'ki fizessen, ki ne' problĂ©mák után, a hogyan fizessenek kĂ©rdĂ©se, okozta. PĂ©ldakĂ©nt talán a vizitdĂj bĂ©rletet hozzuk fel. Egy tĂztalonos bĂ©rlet elõállĂtási költsĂ©ge lehet egy százas. Ezt eladják százhĂşszĂ©rt a rendelõknek. A beszedĂ©s további költsĂ©geit, ha hozzáadjuk a bĂ©rletárhoz, mennyi marad a vizitdĂjbĂłl? Ugye semmi. Vagy inkább mĂnusz. Akkor pedig minek ez az egĂ©sz sarcos vegzatĂşra? A kormányzati szakĂ©rtõk már kiszámĂthatták volna mindezt.
Nagy kár, hogy a magyar szakértõk álláspontját is üléspontjuk határozza meg. Felesleges õket - Nota Bene: közpénzeinkbõl - tartania kormányzatunknak.
És itt ugye nem a kommunikáció gyengeségeirõl van szó. Több ez némileg annál. Itt a magyar virtusról van szó. Mi akár félév alatt is megteszünk mindent, amit évtizedekig nem tettünk meg, sõt annak az ellenkezõjét is. Ne csodálkozzunk hát, ha még száz évig ebben a félperiférikus helyzetben maradunk.
A magyar gondolkodás lehet zseniális. Sajnos csak a határainkon tĂşl. Itt inkább a neolitikumi csĂ»rdöngölõs a jellemzõje.   Â
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!