Ha már azon elmélkedünk, hogy kellenek-e nekünk bevásárlóközpontok, hát igen. Utálhatjuk õket. Szuverén jogunk. Ha a miatt okoskodunk, hogy a kisboltok tönkremennek általuk, sajnos azt kell mondanunk, az erõsebb kereskedõ kereskedik. Ezt a törvényszerûséget - amely, mint tudjuk Marx elvtárstól, tudatunktól függetlenül létezõ objektív valóság, meg a dolgok sajátosságai között létezõ lényegi kapcsolat - alighanem el kell fogadnunk, minden egyéb cicere nélkül. Vagyis, mondani akarom, a globális trendek ellen lehet hõbörögni, csak nincs az erõ, amely képes lenne változtatni rajta. Illetve van. Csakhogy annak az erõnek erõsebbnek kell lennie anyagilag, mint a globálisoknak. Ez tetszhet vagy sem, érdektelen a helyzet szempontjából.
Van egy jó hírem. Hamarosan bealkonyul a bevásárlóközpontoknak is. Ahogyan bealkonyult a kisboltoknak, a hagyományos áruházaknak. A bevásárlóközpontok tulajdonosai sem ellenségei saját pénzüknek. Abban a pillanatban, amikor létrehozhatnak virtuális bevásárlóközpontokat, kasszák nélkül, helyi kiszolgáló személyzet nélkül, eladótér nélkül, épületgarmada nélkül, létre is fogják hozni. Lesz helyettük honlap és logisztika.
Kedves barátaim, ez a szolid jövõ. És nem fogunk könnyet ejteni a szupermarketekért sem. És az egykori épületükben majd lesz tekepálya, sportcentrum, szabadidõközpont, miegymás. A fejlõdést nem vagyunk képesek megállítani. Remélhetõleg kormányok sem akarják késleltetni a folyamatot. Úgy hiszem, eleget késleltették, a korábbi negyven évben.
Lehet, az itt felvázolt jövõkép kicsit utópisztikusnak tûnhet, pedig nem az. Élénken emlékszem azokra az idõkre, amikor bunkofonnak hívták a mobilt. És most - tíz év múltán - csak kis hazánkban van a bunkofonból kilencmillió darab - a lakossági penetráció pedig valahol 70 % körül tart. Így már hihetõ, amit mondok? Ugye hihetõ.
(Pétervári Illés)
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!