MiĂŠrt pont most ĂŠs miĂŠrt Te mentĂŠl el? A rĂŠgi mondĂĄs jutott ma eszembe: nem aki koros, hanem aki soros. Te voltĂĄl most kijelĂślve. MĂŠg a hatvanat sem ĂŠlhetted meg. Ma tĂśbbeknek azt mondtam, Ă­gy OlĂĄh Zolinak is, aki egyszer a fĂźlem hallatĂĄra jelentette ki: mindent, amit tudok a szakmĂĄrĂłl, HalĂĄsz MiklĂłstĂłl tanultam, szĂłval azt mondtam, mindig a legjobbak mennek elĂľre.
Miklós, olyan tisztességesen mûvelted ezt a szakmát, mint nagyon kevesen tették. Önzetlen voltál és tudnivágyó. Ez utóbbi minõsítés, a tudnivágyó ember, Konfuciustól való. Tisztességes újságírót ez az érzés hajthat egy életen keresztül. Ma már kevesen maradtak ilyenek, mégis. Ez a mérce, az emberi méltóság, a tisztesség. Veled, ha csak nem diktáltál a Katikának, veled mindig lehetett beszélni. Mi ketten nem tettük ezt sokszor és nem is hosszasan. Szépen úgy mondanám, tiszteltük egymás idejét. Mindketten tudtuk, akit erre a pályára küldtek, nincs sok ideje, soha. Életed rá a bizonyság.
Egyszer beszĂŠltĂŠl arrĂłl, hogy ApĂĄd utolsĂł napjait ĂĄgyĂĄnĂĄl tĂśltĂśtted. Nagy hatĂĄssal lehetett rĂĄd, akkori ĂŠlmĂŠnyeid megmaradtak a kĂŠsĂľbbiekben is. Tartok tĂľle, ha most odaĂĄtrĂłl alakĂ­thatnĂĄd a sorsod, hĂłnapokat tĂśltenĂŠl Fiaddal, LĂĄnyoddal. MicikĂŠm, ez nem adatott meg. Csak abban bĂ­zhatsz, szeretetedben megĂŠreztĂŠk ragaszkodĂĄsod irĂĄntuk.
Engem egyszer kívåncsi embernek neveztek Ês nem dicsÊrtek. Te a szó legjobb ÊrtelmÊben voltål kívåncsi ember. Tudni akartål kortårsaidról. FÊlve mondom ki, de szerintem szegediek, dÊlalfÜldiek, pestiek szåzainak tudtad a nevÊt, talån ezreket tudtål riportjaidban megszólítani. Ezer szållal ÊltÊl ebben a nyomorult, rongyos Ês mÊgis oly gyÜnyÜrÝsÊges Êletben, ebben a mindennapi dzsungelben, ahol gyilkolnak Ês szeretnek. EstefelÊ a langy melegben pedig  olykor  tapsikolnak a jåzminok.
Mici, kirĂĄlymĂłd szerettĂŠl enni! Egyszer jelen voltam egy lapvacsorĂĄn, mĂŠg az ĂĄldott "lila" Reggeli DĂŠlvilĂĄg makĂłi kakaspĂśrkĂślt vacsorĂĄjĂĄn, ĂŠs lĂĄttam, amint a tengernyi finom falat mellĂŠ, egy kistĂĄnyĂŠrnyi foghagyma gerizdet is odakĂŠszĂ­tettek szĂĄmodra a fĂľzĂľk. Te pedig, mint mĂĄs a diĂłbelet, elrĂĄgicsĂĄltad a halom illatos, fehĂŠr gerizd foghagymĂĄt. MĂĄsszor a Nikol mesĂŠlte: egĂŠsz napos kirĂĄndulĂĄson voltatok MĂłrhalmon, hovĂĄ disznĂłtorra hĂ­vtĂĄk a sajtĂłmunkĂĄsokat. Nikol, mint ismerjĂźk, mĂĄr dĂŠlutĂĄnra tĂťkĂśn Ăźlt, majd a vacsora elĂľtt autĂłba pattant. TĂŠged vĂĄlaszĂşt elĂŠ ĂĄllĂ­tott: jĂśssz vagy maradsz? Te eljĂśttĂŠl (hiĂĄba, a kĂŠnyelem csĂĄbĂ­tĂĄsa) de Szegedig ismĂŠtelgetted: otthagytuk a KoronĂĄt, a TĂśltĂśttkĂĄposztĂĄt.
Nem ittĂĄl, nem cigiztĂŠl. EgĂŠszsĂŠgesen ĂŠltĂŠl. Zsuzsival tĂĄn ĂŠvtizedig eveztetek a TiszĂĄn, mĂŠg a mĂşlt hĂŠten is ĂşsztĂĄl, mint rendesen. Nem voltĂĄl ĂŠletunt, nem vĂĄrtad a HalĂĄlt, nem siettetted ĂŠrkezĂŠsĂŠt. Gyerekeidre bĂźszke voltĂĄl, szĂ­vedben hitted a JĂśvĂľt, ha rĂĄjuk nĂŠztĂŠl.
MegbĂĄntottak sokszor ĂŠs sokan, imĂĄdott hivatĂĄsod irĂĄnyĂ­tĂłi, a tulajdonosok ĂŠs fĂľnĂśkĂśk. Akik nem Ă­rtĂĄk a lapokat, melybe Ă­rtĂĄl, csak elrendeztĂŠk a slapajok sorsĂĄt. Akik "leszĂłlattak" telefonon, 17 ĂŠv utĂĄn, hogy mĂĄr "ne Ă­rj tĂśbbet a Nemzetbe"... Nem ĂŠreztek szĂŠgyent, ĂĄ dehogy. Egy jĂł hĂ­rĂť polgĂĄri ĂşjsĂĄgban szerettĂŠl volna lenni, jĂł nevĂť szerkesztĂľ Ăşr. Erre vĂĄgytĂĄl egĂŠsz ĂŠletedben. Nem adatott meg szĂĄmodra. Az utĂłbbi ĂŠvekben becsmĂŠrelted a szakmĂĄt. Ami pedig az ĂŠleted volt. ..
Micikém, Isten áldjon odaát is, vigyázzanak Veled az égi hatalmak, ölelje át az Úr árva lelkedet...

HalĂĄsz MiklĂłs ĂşjsĂĄgĂ­rĂł, 1946 - 2006.

trĂĄser

FotĂł: VerĂŠb Simon