De mĂĄr a piac vĂŠgĂŠn, ahol bontanak. MindjĂĄrt dĂŠl van, egy idĂľsebb hĂłrihorgas fazon kerĂŠkpĂĄron meggyre alkuszik.
Az asszonysåg fßlÊben sok kapocs, s hogy szabaduljon a portÊkåtól, viseli a gyÝrþdÊst. A fazon, mikor eligazította a meggyet håtul, mielþtt újra a nylon-szatyorba bújtatott ßlÊsre emeli valagåt s magåt, våratlanul megtoldja a vÊtelårat egy bÜlcselemmel: mint a kÜltþ mondja, lÊben und lÊben hagyni. Azutån csak úgy civilben, rangrejtve, elkerekezik a keramiton. Oralis histori. 

* * *     

VĂĄltozatok kirĂşgĂĄsra: egy nĂŠhai ismert szegedi orvos nyĂĄri szabadsĂĄgĂĄt tĂśltĂśtte, mĂŠg a rendszervĂĄltĂĄs idejĂŠn.
Az akkori rektor levĂŠlben ĂŠrtesĂ­tette, mĂĄr nem kell visszajĂśnnie, azonnali hatĂĄllyal nyugdĂ­jazta. A doktor ezt tudomĂĄsul vette, majd nĂŠhĂĄny hĂŠt mĂşlva infarktust kapott ĂŠs meghalt.
Most hallottam egy ĂŠdes ĂŠs tĂŠnyleg humanista megoldĂĄst, hogyan is kell kirĂşgni a fĂślĂśsĂśket... Az orszĂĄgos tv-csatorna munkatĂĄrsainak lediktĂĄltak egy mobilszĂĄmot. KĂśzĂśltĂŠk velĂźk, akit fĂŠlĂłrĂĄn belĂźl errĂľl a szĂĄmrĂłl hĂ­vnak, az szedje a cĂłkmĂłkjĂĄt ĂŠs tĂźnĂŠs.
Hazai mĂŠdia, 2006. TĂĄjĂŠkoztatjuk az orszĂĄgot. Egy ismert szegedi ĂşjsĂĄgĂ­rĂłt nĂŠhĂĄny ĂŠvvel ezelĂľtt, szintĂŠn mobilon hĂ­vtak fĂśl az orszĂĄgos laptĂłl, ahovĂĄ elĂľtte 17 ĂŠven keresztĂźl Ă­rt, szĂłval felhĂ­vtĂĄk, ĂŠs valaki azt mondta neki mobilon PestrĂľl: MiklĂłs, ne kĂźldjĂŠl tĂśbb cikket nekĂźnk. Olyan dizĂĄjnos, de nem?
Az érintettek jórésze beledöglik, de kit érdekel? Így is sokan vagyunk, aki hülye, haljon meg, ezt ma így mondják.

* * *

KilĂŠpek a kĂśnyvesboltbĂłl, a szatyrot lĂłbĂĄlva, benne a kĂśnyv. A lĂĄmpĂĄhoz ĂŠrek, amikor pirosra vĂĄlt. RekkenĂľ hĂľsĂŠg napok Ăłta. AutĂł ĂŠrkezik a lĂĄmpĂĄhoz, megĂĄll.
 A letekert ablakok mÜgÜtt fÊlmeztelen, mår-mår feketÊre sßlt melósok. A fÊlig nyitott csomagtartóból jól lekoptatott szerszåmnyelek lógnak ki. Ezek az emberek ma is "színlelt szerzþdÊsben" dolgoztak, most viszi þket haza a tulaj embere. Egyikßk råm nÊz, mintha szólítana.
S bår sem gazdag nem lettem, sem dologtalan nem vagyok, mÊgis valami szÊgyenfÊlÊt Êreztem. Pedig hogy szavalnak odafÜntrþl most is, a munkåsemberrþl, terheirþl... "szívÊre veszi terhßnk / vållåra venni nem bolond!" 

(trĂĄser)