|
Galgóczy László professzor elõadása
Munkatársunktól
2005 November 21, Monday
SZTE JGYTFK Magyar Nyelvi Tanszék tanszékvezetõ professzora a Mindentudás Egyeteme Szeged VI. elõadását "csélcsap és mintegy trágár beszédek..." A nyelvi agresszió diakron formái a magyarban címmel tartotta.
|
 Az átok, a szitok, a káromkodás a harag, a felháborodás, a düh nyelvi síkon való megjelenése. A tiltott cselekedet, a meg nem engedett szavak kimondása egyfajta érzelmi szelep, konfliktushelyzetben megkönnyebbülést biztosít akkor, amikor a megkönnyebbülésre más lehetõség nincs. Az eredetileg különbözõ okok miatt szankcionált formulák megváltozott szerepben és formában ma is élnek a nyelvben: indulatkifejezõ elemek vagy töltelékszók. A történetileg kialakult formákat a társadalmi gyakorlat hagyományozza, melléjük a régiek mintájára újak is keletkeznek.
Az agresszió nyelvi eszközeinek funkcionális része a szitokszó: Szitokszónak nevezzük azokat a sokszor trágár, átkozódó, szidalmazó-káromló szavakat és kifejezéseket, amelyek indulatos beszédhelyzetben elhomályosult jelentéssel érzelemkifejezõ funkcióban társadalmi érvénnyel használatosak. Az értelmezõ szótárak „durva" stílusminõsítéssel jelölik ezeket a szavakat, mert a jó ízlést, az erkölcsi vagy esztétikai érzéket tartalmuknál és/vagy hangulatuknál fogva sértik, s ezért az igényes, választékos nyelvhasználatban, nyilvános megszólalásban nem használatosak.
A durvaság nem annyira a szónak, mintlexikai elemnek jellemzõ jegye, sokkal inkább a kommunikációban megjelenõ expresszivitás: társadalmi-kulturális hagyományozódás és a mindenkori beszédhelyzet határozza meg a szó durvasági fokát.
A nyelvi agresszió diakron formáinak, az átkozódásnak, a káromkodásnak és a szidalmazásnak kutatása több tudományterületet is érdekelhet, de gyûjtésükkel, magyarázatukkal és történetükkel érthetõ okokból nagyon keveset és kevesen foglalkoztak...
|
|
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!