-Hát nem fogok a kardomba dõlni, válaszolja bizonytalan elõrejelzésemre a doktornõ, miután arra próbálom felhívni a figyelmét: talán más lehet a befutó.
Honnan tudom a meghirdetett pályázat végeredményét? Ezt nem kérdezi. Õ is "hallotta" hogy már van jelölt.
Én sem kérdem, honnan sejti... Mindketten itt élünk, ismerjük a dörgést... És nem is kell megvigasztalnom, ha netán veszítene... Lehet, hogy ekkor nyer. Életet. Bár még van esélye - ha odafönt netán meggondolnák magukat...
Az amúgy természetesen nyílt és titkos vetélkedõn.
* * *
A mi balhénkat Õk dobolják ki, a miénket, bocsánat, az övékét meg Mi kürtöljük -- válaszolja a Mucuskát hívja a miniszter címû napilap-értesülésre egy tanár.
De tényleg, milyen jól elvagyunk ezzel is. Mucuska az Övék, a Miniszter a miénk. A balhé pedig mindannyiunkké. Birka ez az ország, izé, bírja - javítja szavait. Mögötte hallgatás. Lesütött szemek.
Közeleg a tanévnyitó, meg a szokott szövegek, a diákoknak és a pedáknak.
* * *
Kiírás egy közintézmény -a véradó- szobafalán: A használt poharak mennyiségét kérjük a minimálisra csökkenteni, a Vezetõség.
Használt poharak egyébiránt azok a mûanyag flakonok, melyekbõl a véradók szörpöt ihatnak. Számuk csökkentése - aggályosnak tûnik. Ámbár, semmi sem lehetetlen.
Jut eszembe, a vénába belövõ pisztoly már eltûnt, amiként a lidokain is. És a véradós hálóing is. Hja, EU - konform lettünk...
Vagy éppen nem.
(tráser)
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!