(MTI/AFP/AP/dpa/ITAR-TASZSZ) - Viktor Janukovics államfõ kompromisszumos ajánlatai ellenére vasárnapra virradóan is folytatódtak a kormányellenes tüntetések Kijevben, emellett Ukrajna több keleti és déli nagyvárosára is átterjedtek a tüntetések, helyenként az ellenzéki demonstrálók és a rohamrendõrök is összecsaptak.
Vasárnapra virradó éjszaka mintegy kétezer tüntetõ rohamozta meg az ukrán fõváros központjában az Ukrán Ház nevû kulturális központot, amelyet a biztonsági erõk használtak. A rendõrök könnygázzal, illetve vakítógránátokkal igyekeztek feltartóztatni õket. A tüntetõk körülzárták az épületet, a biztonsági erõket pedig távozásra szólították fel. A belügyminiszter utasítására a rendõrök végül kivonultak az épületbõl.
Idõközben az ország eddig viszonylag nyugodt déli és keleti területeire is átterjedtek a zavargások. Dnyipropetrovszkban és Zaporizzsjában a tüntetõk támadást indítottak a helyi adminisztráció épületének elfoglalására. Az eddigi hírek szerint a dnyipropetrovkszi rohamban négyen sérültek meg, és hét tüntetõt vettek õrizetbe a hatóságok.
Helyi jelenések szerint jelenleg a tüntetõk kezén van a megyei adminisztráció Lvivben (Lembergben), Rivnében, Ternopilban, Ivano-Frankivszkban, Csernyivciben és Hmelnickijben. Zsitomirban és Poltavában is kísérletet tettek az ottani adminisztrációs épületek elfoglalására, sikertelenül. Vinnicjában és Ungváron tömegdemonstrációkat tartottak az ottani adminisztrációs hivatalnál.
Betiltotta a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártja és a kommunista párt mûködését területén két nyugat-ukrajnai megye, Ternopil és Ivano-Frankivszk. A két egymással szomszédos megyében a hétvégén tartott rendkívüli megyei tanácsüléseken fogadták el a képviselõk azon elõterjesztést, amely szerint a kormánypárt, és az õket kívülrõl támogató kommunisták tevékenysége ellentmondásban van a nemzeti érdekekkel, valamint sérti az ukrán állampolgárok jogait és szabadságát.
A krími tatárok parlamentje, a medzslisz elítélte a kijevi vezetést, és bejelentette, hogy január 28-án demonstrációt tartanak a Krími Autonóm Köztársaság fõvárosa, Szimferopol központjában, a Lenin téren.
Az ukrán fegyveres erõk nem fognak beavatkozni az országban kialakult válságos helyzet rendezésébe - jelentette ki az ukrán védelmi miniszter vasárnap egy interjúban. Pavlo Lebegyev leszögezte, hogy a hadsereg az alkotmányban elõírt szerepet és feladatokat betartva fog cselekedni.
Az ukrán alkotmány szerint a hadsereg feladata az ország szuverenitásának és területi egységének szavatolása. Az alaptörvény ugyanakkor leszögezi, hogy a fegyveres erõk semmilyen módon nem használhatók az állampolgárok jogainak és szabadságának korlátozására.
A védelmi miniszter fontos lépésnek nevezte a megbékélés felé Viktor Janukovics elnök arra vonatkozó javaslatát, hogy két ellenzéki vezetõ töltsön be kulcspozíciót a kormányban. Arszenyij Jacenyuknak, a Haza (Batykivscsina) frakcióvezetõjének kormányfõi tisztet, Vitalij Klicskónak, az Ütés (UDAR) elnökének miniszterelnök-helyettesi posztot ajánlott.
Jacenyuk sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy egyelõre nem fogadták el az államfõ javaslatát, hanem a három ellenzéki erõ további konzultációkat folytat egymással.
"Ha az ellenzék elutasítja Janukovics kezdeményezését, azzal vádolják majd, hogy nem hajlandó Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledési folyamatát irányítani" - fejtette ki az ellenzéki politikus.
Kijelentette, hogy hajlandóak vállalni a felelõsséget az ország sorsáért, de csak az általuk meghatározott feltételek mellett. Jacenyuk hangsúlyozta, hogy a jövõ keddi rendkívüli parlamenti ülésen a képviselõknek meg kell szavazniuk az amnesztiatörvényt, és valamennyi tüntetõnek vissza kell nyernie a szabadságát. Ezen kívül az ellenzék követeli a január 16-án elfogadott, gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvények megsemmisítését, és nem elégednek meg azok módosításával.
Vitalij Klicsko a Bild német lap vasárnapi számában nyilatkozva "mérgezettnek" nevezte Janukovics ajánlatát. Szerinte az a célja, hogy megossza az ellenzéket. Hangsúlyozta, hogy folytatják a tárgyalásokat a válság rendezésére, de továbbra is elõre hozott választásokat követelnek.
William Hague brit külügyminiszter aggasztónak nevezte az ukrajnai helyzetet, és elmondta, hogy nem szabad azt a Kelet-Nyugat csatájaként értelmezni. Hozzátette, hogy egy szabadkereskedelmi egyezmény Ukrajna és az Európai Unió között Oroszországnak is hasznára válna, emellett sürgette az ukrán kormányerõket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet a Nyugat-barát tüntetõkkel szemben.
Az erõszak befejezésére, valamint a kormány és a két hónapja tüntetõ ellenzék közötti építõ jellegû párbeszédre szólított fel vasárnap Ferenc pápa. Ennek az erõ alkalmazása nélkül kell megvalósulnia úgy, hogy mindenki szívében a béke és a közjó keresése kapjon elsõbbséget.
Kijevben elmaradt a szokásos vasárnapi nagygyûlés a Majdan (Függetlenség) téren, a zavargások egyik halálos áldozatának búcsúszertartása miatt.
Aggodalmának adott hangot a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelõs helyettes államtitkára, politikai igazgatója vasárnap amiatt, hogy a hírek szerint ultraradikális csoportok indultak Nyugat-Ukrajna több megyéjébõl Kárpátaljára.
Egyelõre ott még nem tartunk, hogy a magyar közösséget közvetlen támadás érte volna vagy érné, de úgy gondoljuk, amennyiben a fejlemények Kárpátalján is erõszakos fordulatot vesznek, mindenképpen megvan az esélye annak, hogy olyan irányban eszkalálódik a helyzet, amelyben a magyar kisebbség is céltáblává fog válni - mondta Takács Szabolcs az MTI-nek.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!