(MTI) - A kampányról, a 2006-os eseményekrõl, az igazságszolgáltatás függetlenségérõl és a német megszállás áldozatainak emlékmûvérõl is beszélt Kövér László házelnök a Lánchíd Rádió Szabad Gondolat címû vasárnap reggeli mûsorában.
Kövér László szerint a kampányban a másik oldal nem a józan mérlegelésnek lehetõséget adó hangulat megteremtését tûzte célul, hanem indulatokra, acsarkodásra, a gyûlölségre építve próbál meg bázist kovácsolni magának. Ezek részben új eszközök, részben nem, „a csalás a vérükben van"... elég a kékcédulás választásokig visszamenni - jelentette ki. A házelnök szerint Gyurcsány Ferenc visszavétele és politikai rehabilitálása óta különösen komolyan kell venni Orbán Viktor korábbi szavait, hogy „ma is közibünk lövetnének, hogy ha tehetnék".
Az MSZP korábban profi volt a negatív kampányban, most mind a bajai videó, mint Németh Szilárd vagyonnyilatkozatának meghamisítási ügye komoly amatõrizmusra utal - vélekedett a politikus. „Hogy egy pártelnök, egy miniszterelnök-jelölt személyesen ártsa bele magát elfuserált, manipulatív akciókba, ez elmond a pártelnök úr képességeirõl is sok mindent" - fogalmazott. A pártja kampányára vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: a maffiabaloldal kampány a valóságon alapul. Emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc nemcsak a 2006-os rendõri erõszakhullámnak, „embervadászatnak" volt részese, miniszterelnök volt akkor is, amikor arról kellett volna gondoskodni, hogy védtelen embereket ne gyilkolhassanak meg pusztán származásuk alapján.
Kijelentette: nem kizárólag a jobboldalon hangzottak el olyan kétségek, amelyek azt a lehetõséget vetették fel, hogy az akkori rendõrségi illetve titkosszolgálati vezetõk nem az alkalmatlanságuk miatt nem álltak a helyzet magaslatán, hanem esetleg azért, „mert ami történt, az megfelelt az akkor hatalmon lévõk politikai szándékainak". Az SZDSZ-hez köthetõ politikusok is feltételezték ezt, „minimum kérdés formájában", miután betekintettek a dokumentumokba - tette hozzá. Úgy fogalmazott: máig nincs megnyugtató magyarázat sem erre, sem arra, miért voltak olyan hozzá nem értõk a rendõri vezetõk 2006. október 23-án. Az ezzel kapcsolatos elszámoltatás hiányát firtató kérdésre azt felelte: a dokumentumokból, a tanúvallomásokból nem lehet a valóság minden elemét rekonstruálni, nem lehet biztosan állítani valamit, a bíróság elõtt azonban erre lenne szükség.
Kövér László szerint a pártatlan igazságszolgáltatás mûködése igenis hagy némi kívánni valót maga után. „A független magyar bíróság sem olyan lelkes a 2006-os történések rendõri túlkapásainak számon kérésében, mint amilyen lelkes volt akkor, amikor sorozatban vágta elõzetes letartóztatásba azokat az embereket, akiket a rendõrök összevadásztak az utcákon" - fogalmazott. Azzal kapcsolatban, hogy mégis a kormányt vádolják a bírói és ügyészi kar „lábhoz hajlításával", azt felelte, a baloldalnak régi technikája, hogy azzal vádolja meg az ellenfeleit, amit maga készül elkövetni vagy már el is követett. Kijelentette: az igazságszolgáltatás függetlenségének értelmezésével kapcsolatban problémát jelent az, hogy a baloldal leváltással fenyegetõzik.
Az eddigi kormányzati munkáról szólva azt mondta, hozzákezdtek egy társadalompolitikai és egy gazdaságpolitikai stratégiaváltáshoz. „Világrekordot döntöttünk az egy törvényhozási ciklusra jutó törvényeket illetõen" - fogalmazott. Szólt arról is, hogy az ország gazdaságát ismét emelkedõ pályára állították, növelték politikai és gazdasági mozgásterét. Hangsúlyozta, hogy nem oldottak meg minden problémát, azokból sem, amelyeket a megelõzõ nyolcévnyi kormányzás hagyott maga után, ez a munka leghamarabb a következõ négy évben fejezhetõ be.
Eredményként értékelte, hogy a nyugdíjasok pozíciója megõrzõdött, sõt a rezsicsökkentés által még javult is, eközben valós segítséget nyújtottak a családoknak és a vállalkozások körében is sikerült elkerülni a nagyobb számú tönkremenetelt. Ugyancsak pozitívan szólt arról, hogy "minden áskálódás dacára", rég nem látott mértékben áramlott a külföldi tõke az országba. A német megszállás áldozatainak emlékmûvével kapcsolatban osztotta a miniszterelnök álláspontját, miszerint az emlékmû nem igényel magyarázatot. Hozzátette: a kormány világos tanújelét adta, hogy méltó módon kíván megemlékezni több százezer zsidó honfitársunk elpusztításáról. Közölte: a háború végkifejlete, olyan bûn, amely kitörölhetetlen a magyar történelembõl, és ebben a magyar államnak is volt felelõssége.
Hazugságnak, „legjobb esetben a felajzott lelkiállapot számlájára írható tévedésnek" nevezte azonban azt, hogy az emlékmû arról szólna: a magyar állam el akarja hárítani a holokausztban való közremûködését, a felelõsséget. Miért ne mondhatnánk, hogy elutasítjuk, akár visszamenõleg is elhatárolódunk azoktól, akik kollaboráltak a náci Németországgal - tette fel a kérdést. „De hogy egy rákosista mítosz és logika jegyében kilencmillió fasiszta bûneként kellene állandóan a fejünkre olvasni történelmünk eme tragikus periódusát, azt engedtessék meg nekünk, hogy ne fogadjuk el" - fogalmazott. Szerinte az, hogy a magyar lenne a második világháború egyetlen bûnös nemzete, joggal utasítható vissza, "valóságos megbánást tanúsítva abban az értelemben, hogy nem vagyunk ugyan felelõsek az elõdeink tetteiért, de abból a következményeket, következtetéseket le akarjuk vonni és mindent elkövetünk azért, hogy mindez soha ne fordulhasson elõ még egyszer".
Közölte: a kiengesztelõdés és kölcsönös megértés irányába kell vinni a vitát, nem a hecckampányok irányába, nem azt a látszatot keltve, hogy a Mazsihisz részt akar venni a választási kampányban, „hogy, hogy nem, már megint a baloldal oldalán".
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!