(MTI) - A paksi atomerõmû nélkül a magyar gazdaság nem tud versenyképesen mûködni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában a paksi erõmûbõvítésrõl szóló orosz-magyar megállapodással kapcsolatban.
Magyarországnak az az érdeke, hogy Paks hosszú távon is legalább 40-45 százalékát biztosítsa a magyar villamosenergia-ellátásnak - hangsúlyozta a kormányfõ, hozzátéve, hogy ehhez fenn kell tartani azt a korábbi nukleáris energetikai együttmûködési megállapodást, amely Magyarország és a Szovjetunió között létrejött, "csak most már Magyarország és Oroszország között kell fenntartani ezt a kapcsolatot". Mint mondta, Magyarország nem kerül más helyzetbe, mint amilyenben most van, így ez a kérdés az ország függetlenségét és függõségét nem érinti.
Orbán Viktor kiemelte, hogy Paks megtartása nélkül a rezsicsökkentésnek sincs gazdasági alapja, márpedig a kormány célja az, hogy a Magyarországon felhasznált energia minél nagyobb része hazai termelésû legyen, így mind a háztartásoknak, mind a gazdaságot mûködtetõ vállalatoknak olcsó áramat biztosítsanak. Azt a holnapután kérdésének nevezte, hogy ha Magyarországon több energiát tudnak elõállítani, mint amennyit felhasználnak, akkor hogyan kereskedjenek a fennmaradó résszel.
"A paksi atomerõmû nélkül nincs magyar gazdaság. (...) Csak egy szegény, lerongyolódott és nem versenyképes gazdasága lehet Magyarországnak" nélküle - nyomatékosította álláspontját. Megerõsítette egyúttal azt az indiai látogatása alkalmával tett célkitûzést, hogy négy-öt év múlva egész Európában Magyarországon legyen a legolcsóbb az áram.
A miniszterelnök - a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégiára hivatkozva - kilátásba helyezte, hogy a közúti közlekedés "elektromos alapra helyezését" is a nukleáris energiából biztosítják majd. Ennek nyomán szerinte a következõ években egyre többet hallani majd arról, hogy a mostani benzinüzemelésû jármûvek helyett milyen kísérletek történnek a közúti közlekedés "elektromosautó-alapra" helyezésére. Utalt arra, hogy jelentõsebb autógyárakkal is zajlanak errõl tárgyalások.
Arra a kérdésre, számolnak-e azzal, hogy a német atomerõmûvi leállás átalakítja a kontinens nukleáris energetikai piacát, azt válaszolta: számolnak vele, de ez a kérdés nem része a hamarosan a parlament elé kerülõ orosz-magyar megállapodásnak, amely egyébként semmilyen más üggyel, így a gázszállítással nincs összekapcsolva.
A megújuló energiák fejlesztésérõl úgy vélekedett, hogy azt jól kell ütemezni, mert az ma csak óriási közpénztámogatással lehetséges, ám a technológia gyorsan fejlõdik, így akkor érdemes nagyobb mennyiségben beállítani az alternatív energiát a magyar energiagazdálkodásba, ha már nem kell a büdzsébõl hatalmas összeggel támogatni. Kitért emellett arra, hogy a szén kérdését sem a múlthoz sorolja, a modern technológiákkal ugyanis látja annak helyét - "idekötve a bányászatot is" - a jövõben is.
Az IMF-kölcsön és az erõmûbõvítéshez biztosítandó orosz államközi hitel közötti párhuzamot firtató felvetésre a miniszterelnök úgy reagált: "szezont a fazonnal nem érdemes összekeverni". Míg ugyanis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyugdíjcsökkentést kért cserébe, és nem engedte a bankok, a multik adóztatását, addig ilyen kérdések az oroszokkal "szóba sem kerülnek".
Oroszországgal "egy beruházás finanszírozásáról fogunk megállapodni" - jelentette ki. Megjegyezte, az oroszok azért tesznek vonzó ajánlatot Budapestnek, hogy "ne veszítsenek el valamit, ahol ma jelen vannak".
Orbán Viktor az orosz-magyar kapcsolatokat úgy kommentálta, hogy azok "ma rendben vannak".
A múlton nem lehet változtatni, a jövõn viszont igen, és érdemes is - mondta, úgy jellemezve kormánya jövõképét, hogy egy erõs Magyarországot akarnak, amely nem alárendeltje, hanem egyenrangú partnere más államoknak.
"És igaz, hogy a múltban megszálltak bennünket a németek is, a szovjetek is, de a jövõt illetõen mi a németekkel is meg az oroszokkal is egyenrangú kapcsolatokat akarunk kiépíteni" - fejtette ki, közölve, hogy ez az elképzelés sikeres, hiszen ma Magyarország egyenrangú partnere Oroszországnak, Németországnak és a világ más államainak.
Felidézte, hogy egy évvel ezelõtt állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok kölcsönös elõnyökön nyugvó fejlesztésérõl, és - mint mondta - amiben megegyeztek, azt az oroszok betartották.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!