(MTI) - A Magyar Szó címû újvidéki napilap egy szerdai cikkében azt latolgatta, veszélybe kerül-e Szerbia uniós vízummentessége azután, hogy csütörtöktõl megnyílik a lehetõség, hogy az Európai Unió átmenetileg felfüggessze a szabad beutazást a schengeni övezetbe.
Az újság kiemeli, hogy Tanja Fajon, az Európai Parlament vízumliberalizációs ügyekért felelõs jelentéstevõje nem tartja kizártnak, hogy Szerbia vízummentességét komoly veszély fenyegeti. Hozzátette azonban azt is: nagyon negatív üzenete lenne annak, ha az EU bármelyik tagországa azt kérné, átmenetileg függesszék fel Szerbia vízummentességét.
"Tény, hogy Szerbiából nagyon sokan kísérelnek meg jogtalanul menedékért folyamodni az uniós tagállamok valamelyikében. Az is tény, hogy Németországban és Nagy-Britanniában populista retorika jellemzõ ezzel a témával, valamint a bevándorlással kapcsolatban. (...) Az uniós tagállamokban egyes politikusok a menedékkérõk, valamint a nekik járó szociális juttatás témáját saját népszerûségük fokozására használják fel" - idézte Fajont a Magyar Szó.
Az uniós jelentéstevõ magyarázatként elmondta, hogy a január 9-én életbe lépõ mechanizmus a szabad beutazás felfüggesztését teszi lehetõvé, ha egy uniós országban fél éven belül legalább ötven százalékkal többen kérnek menedéket egy nem uniós országból nem valós vagy megalapozatlan indokkal, illetve nõ az illegális bevándorlók száma. A legtöbb ilyen esetet Németországban, Belgiumban, Svédországban, a szintén a schengeni övezethet tartozó Svájcban, és Luxemburgban jegyezték fel, így Tanja Fajon valószínûnek tartja, hogy ezek az országok kérik majd elsõként a mechanizmus aktiválását.
Az EU tagállamaiban elsõsorban szerbiai, macedón, bosznia-hercegovinai és albán állampolgárok próbálnak meg üldöztetésre hivatkozva menedéket kérni. 2009-ben a nyugat-balkáni országokból több mint tizenegyezer ember folyamodott uniós menedékért, 2013-ra ez a szám megnégyszerezõdött.
A lap összefoglalója Jelko Kacint, az EP szerbiai jelentéstevõjét is idézte, aki Fajonnál kevésbé borúlátó.
Szerinte Szerbiát valójában nem fenyegeti a vízummentesség átmeneti felfüggesztése. Ezt a mechanizmust nem lehet egyik napról a másikra aktiválni - érvelt Kacin, hozzátéve, hogy ha egy ilyen igény felmerül, akkor az Európai Bizottságnak elõbb ellenõriznie kell a helyzetet, és csak abban az esetben engedélyezheti a vízumkényszer ideiglenes bevezetését, amennyiben semmilyen más mód nincs az álmenedékkérõk és illegális bevándorlók kérdésének megoldására.
Branko Ruzic, a szerb kormány európai integrációért felelõs tárca nélküli minisztere szerint sem kell aggódni, azt reméli, hogy Belgrád az uniós tagállamokkal együttmûködve megtalálja a megoldást a problémára.
"Az EU-val közremûködve Szerbia igyekszik megvalósítani azokat a projekteket, amelyeknek köszönhetõen jobbá válnak a társadalom peremén élõk életkörülményei, ezért nem jut majd az eszükbe, hogy anyagi helyzetük miatt menedékért folyamodjanak külföldön. (...) Nem szabad megfeledkezni azonban azokról a bûnbandákról sem, amelyek üzletet csináltak az álmendékkérõkbõl" - nyomatékosította Ruzic. Hozzátette: fontos, hogy Németország minél elõbb a biztonságos országok listájára sorolja Szerbiát.
Érdekes helyzet alakulna ki, amennyiben mégis bevezetnék az ideiglenes vízumkényszert Szerbiával szemben, Brüsszel ugyanis január 21-én kezdi meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat Belgráddal.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!