(MTI) - Egyfajta karácsonyi ajándéknak is tekinthetõ volt Belgrád szempontjából, hogy az Európai Unió néhány nappal az év végi ünnepek elõtt úgy döntött, hogy Szerbia idén januárban megkezdheti uniós csatlakozási tárgyalásait.
Ehhez az egyik legfontosabb lépést már tavaly áprilisban megtette Belgrád, amikor elfogadta azt a brüsszeli feltételt, hogy a csatlakozási tárgyalások megindulásához rendeznie kell kapcsolatait Koszovóval. Szerbia ugyanis 2008 óta nem ismeri el egyoldalúan függetlenné vált egykori déli tartománya önállóságát. Uniós közvetítéssel kidolgozott szerb-koszovói megállapodásban azonban vállalta, hogy rendezi a Koszovó északi részén élõ szerbek helyzetét, beleértve a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás területét is, valamint felszámolja a szerbek által mûködtetett párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban. Pristina pedig azt, hogy helyhatósági választásokat ír ki Koszovó egész területén. Bár a megállapodásban foglaltak teljesítésével Brüsszel nem maradéktalanul elégedett, mégis meghozta a Belgrádban évek óta várt döntést: Szerbia januárban megkezdheti a tárgyalásokat, amelyek végén az unió tagországa lehet. Ennél is hosszabb ideje tartó vitás kérdések végére kerül pont júniusban, amikor a szerb és a magyar államfõ a vajdasági Csúrogon közösen hajtott fejet a II. világháborúban és azt követõen ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok elõtt. Áder János ezt megelõzõen Belgrádban, a szerb parlamentben bocsánatot kért azokért a bûnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban. A magyar államfõt akkor úgy tájékoztatták, hogy a szerb kormány hamarosan határozatot hoz arról, hogy hatályon kívül helyeznek egy korábbi kormánydöntést, amellyel három vajdasági település - Csúrog, Mozsor és Zsablya - magyar lakóinak kollektív bûnösségét mondták ki. Ez azonban még várat magára.
Áder János köztársasági elnök kijelentette, hogy hét évtizeddel ezelõtt "magyar és szerb emberek haltak meg. Ártatlan szerbek 1942-ben és ártatlan magyarok 1944-45 telén. Ártatlan magyarok, mert voltak, akik úgy vélték, az õ nemzetük ártatlan áldozataiért egy másik nemzet ártatlan áldozatainak vérét kell kiontani". Tomislav Nikolic szerb államfõ pedig azt hangsúlyozta, hogy "nem felejthetjük el, hogy minden áldozatnak és bûnelkövetõnek van neve". Hozzátette, hogy a múlt nem változtatható meg, de okulni lehet belõle, és a mai generációnak az a feladata, hogy megállapítsa a személyes felelõsséget az elkövetett bûntényekért. A szerb belpolitikát is élénk mozgások jellemezték tavaly. A nyár végén jelentõsen átalakították az Ivica Dacic szocialista politikus vezette szerb kormányt. Az új kabinet az addigi 19 helyett 22 tagú lett, a tárcavezetõk fele újonnan került be, hatan egyetlen párthoz sem tartoznak. A szerb sajtó szerint a legjelentõsebb változás, hogy a gazdaság elõtérbe kerülésével különválasztották a pénzügyi és a gazdasági tárcát.
Szerbiában nem csak országos, hanem területi szinten is megoldandó feladatok halmozódtak fel. A vajdasági magyarságot is komolyan érintõ határozatot hozott december elején a szerb alkotmánybíróság, amikor kimondta, hogy a Vajdaság alapdokumentumának számító statútum mintegy kétharmada részben vagy teljesen összeegyeztethetetlen Szerbia alaptörvényével. A döntés értelmében azok a pontok minõsülnek alkotmányellenesnek, amelyek azon az "alkotmányjogilag elfogadhatatlan elven alapulnak, hogy a statútum a Vajdaság jogalakító aktusa, amely felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést, amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése alkotmányos vagy törvényi ügyet képez-e". Alkotmányellenesnek mondták ki azokat a rendelkezéseket is, amelyekkel a statútum átvette a már korábban alkotmányellenesnek ítélt törvények rendelkezéseit, illetve azokat a pontokat, amelyek a törvényes elõírásnál újabb vagy attól eltérõ hatásköröket írnak elõ a tartomány részére.
Az alkotmánybíróság azonban - figyelembe véve, hogy a dokumentum számos szakaszát alkotmányellenesnek nyilvánította, és azok hatályának azonnali elvesztése miatt jogi ûr keletkezne - úgy döntött, hogy fél évvel késõbb lépteti hatályba a döntést, vagyis akkor jelenteti meg a szerbiai közlönyben. A rendelkezésre álló hat hónap alatt a vajdasági képviselõháznak és a szerbiai parlamentnek elegendõ ideje lesz arra, hogy a kérdéses pontokat összehangolja a szerb alkotmánnyal, addig pedig teljes egészében érvényben marad a statútum. Pásztor István, a tartományi parlament és a legnagyobb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az alapdokumentum megváltoztatásakor konszenzusra kell törekedni a két törvényhozó testület között, vagyis a tartományi és a köztársasági szerveknek közösen kell megoldást találniuk a felmerült problémákra.
Mindezekbõl leszûrhetõ, hogy 2014 kül- és belpolitikai téren is a tárgyalások, konzultációk, vitasorozatok éve lesz Szerbiában.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!