(MTI) - A KĂşria mindazt megtette, amit a legfelsĂľbb bĂ­rĂłi fĂłrum a rendelkezĂŠsĂŠre ĂĄllĂł eszkĂśzĂśkkel egy jogĂĄllamban megtehet a bajba jutott devizaadĂłsokĂŠrt, ennek a sĂşlyos tĂĄrsadalmi, gazdasĂĄgi problĂŠmĂĄnak az ĂĄtfogĂł kezelĂŠsĂŠhez azonban a bĂ­rĂłsĂĄgoknak nincsenek eszkĂśzei - mondta a KĂşria elnĂśke az MTI-nek a hĂŠtfĂľn meghozott jogegysĂŠgi dĂśntĂŠs kapcsĂĄn.

    A kÊrdÊs az, hogy a szerzþdÊses terhek radikålis eltolódåsåval mit lehet kezdeni. Mindenki åtÊrzi, hogy mÊltånytalan, esetenkÊnt rendkívßl nehÊz helyzetbe kerßltek a devizahitelesek, elsþsorban az årfolyamkockåzat miatt. A kialakult helyzetre a jog elsþsorban a szerzþdÊsmódosítås lehetþsÊgÊt kínålja, aminek alapvetþen håromfÊle módja lehet: a felek, azaz a hitelezþk Ês az adósok kÜzÜtti megegyezÊs, a bírói út Ês a jogszabålyalkotås - fejtette ki Daråk PÊter.
    A jogegysÊgi hatårozat egyÊrtelmÝen leszÜgezi: a bírói szerzþdÊsmódosítåsnak az a rendeltetÊse, hogy egy-egy konkrÊt szerzþdÊs esetÊben orvosolja a felek kÜzÜtt a szerzþdÊskÜtÊs utån bekÜvetkezett kedvezþtlen våltozåsok hatåsait, åm arra nem alkalmas, hogy szerzþdÊsek tÜmegÊnÊl csak az egyik fÊl szåmåra håtrånyosan avatkozzanak be.
    Daråk PÊter elmondta: az utólagos szerzþdÊsmódosítås egy måsik módja a jogszabålyalkotås, Ês az azzal jåró politikai felelþsÊg vållalåsa, Ês a harmadik lehetþsÊgre - a felek kÜzti megegyezÊsre - is vannak pÊldåk a fejlett jogållamok gyakorlatåban.
    Hollandiåban egy, az 1980-as Êvekben kidolgozott befektetÊsi konstrukció óriåsi tårsadalmi Ês pÊnzßgyi problÊmåkhoz vezetett a 2000-es Êvek kÜzepÊre. A jelentþs hozamokkal kecsegtetþ pÊnzßgyi szolgåltatåsoknål ugyanis a hozamok nagy rÊsze a kÜltsÊgekre, pÊldåul magas díjtÊteleket alkalmazó befektetÊsi biztosítåsokra ment el. A tårsadalmi felhåborodåst ÊrzÊkelve azonban az ombudsman fellÊpÊse nyomån a fogyasztók ÊrdekvÊdelmi szervezeteinek Ês a pÊnzßgyi szolgåltatóknak sikerßlt egyezsÊget kÜtnißk Ês a felmerßlþ kÜltsÊgeket igazsågosan, mindkÊt oldal szåmåra elfogadhatóan megosztaniuk - fÝzte hozzå.
    Ehhez nyilvån konszenzuskeresþ, kompromisszumkÊsz tårsadalmi, kÜzÊleti kÜzegre van szßksÊg, ahol az ilyen mechanizmusoknak mår jól bejåratott gyakorlata van, az abban rÊszt vevþ intÊzmÊnyekben pedig bízik a tårsadalom. A hazai kÜzÊletben is felvetþdtek mår olyan vÊlemÊnyek, hogy a balul sikerßlt devizahitelezÊs nyomån felmerßlþ terheket meg kellene osztani a bankok, az ßgyfelek Ês a kormåny kÜzÜtt. A bírósåg azonban nem jogosult semmifÊle ilyen jellegÝ dÜntÊs meghozatalåra, ez nem annyira jogi problÊmåk bírói megoldåsåt, hanem sokkal inkåbb tårsadalmi problÊmåk politikai kezelÊsÊt kívånja meg - mutatott rå Daråk PÊter.
    Hozzåtette: jelenleg Magyarorszågon hiånyoznak a jogi eszkÜzÜk, nemcsak a jogszabålyok, de mÊg a bírói gyakorlat is. Devizahitelekkel kapcsolatos koråbbi magyar ítÊlkezÊsi gyakorlat alig van, de a fejlett jogållamok bírósågai sem igazån talålkoztak ezzel a problÊmakÜrrel, hiszen ez a pÊnzßgyi termÊk Nyugat-Európåban sokkal szÝkebb kÜrben terjedt el, mint Magyarorszågon. KivÊtel talån Ausztria, ahol azonban rÜvid idþ utån kivezettÊk a pÊnzßgyi szolgåltatåsok piacåról jogalkotåsi, hatósågi eszkÜzÜkkel.
    A Kúria hÊtfþn mindazt megtette, amit jelen helyzetben egy jogegysÊgi eljårås keretei kÜzÜtt meg lehetett tenni, Ês nagyon tudatos volt a tekintetben, hogy mi az, amirþl nem hatåroz - hangsúlyozta az elnÜk.
    A Kúria azokkal az elvi kÊrdÊsekkel foglalkozott, amelyek az egyes ßgyek vizsgålata nÊlkßl megvålaszolhatók, "elþkÊrdÊsÊt" jelentik a konkrÊt perek eldÜntÊsÊnek. A jogegysÊgi dÜntÊs cÊlja az volt, hogy a konkrÊt ßgyeket tårgyaló bíråk szåmåra segítsÊget nyújtson elsþsorban az ÊrvÊnytelensÊg kÊrdÊskÜrÊben, tovåbbå bizonyos mÊrtÊkig annak jogkÜvetkezmÊnyeire nÊzve. Az egyes ßgyek jelenleg mÊg tÜbbnyire az ÊrvÊnytelensÊg, illetve a devizahitel mibenlÊtÊnek kÊrdÊse kÜrßl forognak, pÊldåul hogy forint vagy devizaalapú kÜlcsÜnrþl van-e egyåltalån szó.

 Daråk PÊter megjegyezte: a hÊtfþi dÜntÊs elsþ sajtóvisszhangjaiban kisebb figyelmet kapott az a lÊnyeges momentum, hogy a Kúria a devizahiteles szerzþdÊsek ÊrvÊnytelensÊgÊt egy bizonyos megkÜzelítÊsben vetette el. Azt mondta ki, hogy ez a szerzþdÊstípus Ünmagåban az adóst terhelþ årfolyamkockåzat miatt nem tekinthetþ jogszabålyba vagy jó erkÜlcsbe ßtkÜzþnek, illetve uzsorås vagy színlelt szerzþdÊsnek.

    A fþbíró kiemelte: a jogegysÊgi dÜntÊs nem tette okafogyottå a sok ezernyi konkrÊt pert, melyek jelentþs rÊsze az ÊrvÊnytelensÊg kÊrdÊsÊt veti fel, hiszen tÜbb tucatnyi pÊnzintÊzet åltal kidolgozott tÜbb mint szåz kßlÜnfÊle szerzþdÊstípusról van szó, melyekben eltÊrþ feltÊtelek, kikÜtÊsek szerepelnek kßlÜnfÊle jogi színvonalon megfogalmazva, kidolgozva, ezÊrt azok megítÊlÊse is eltÊrþ lehet akår az ÊrvÊnytelensÊg kÊrdÊskÜrÊben is.
    Szåmos kereset alapszik pÊldåul a hitelintÊzeti tÜrvÊny azon rendelkezÊsein, melyek szerint semmis az a szerzþdÊs, mely nem tartalmazza a hozzå kapcsolódó kÜltsÊgeket, az Êves szåzalÊkban kifejezett teljeshiteldíj-mutatót, illetve azon feltÊtelek, kÜrßlmÊnyek rÊszletes meghatårozåsåt, melyek fennållåsa esetÊn a hiteldíj megvåltoztatható, illetve egyåltalån, hogy mi a tårgya szerzþdÊsnek. Az MTI ÊrdeklþdÊsÊre, hogy ezekben a perekben milyen irånymutatåst ad a jogegysÊgi hatårozat, Daråk PÊter hangsúlyozta, hogy ezek a jogvitåk csak a konkrÊt ßgyben vitatott szerzþdÊs vizsgålatåval dÜnthetþk el, csakúgy mint a pÊnzintÊzetek tåjÊkoztatåsi kÜtelezettsÊgÊnek elmulasztåsåra hivatkozó keresetek, hiszen e tÊren is nagyon eltÊrþ gyakorlatot folytattak az egyes pÊnzintÊzetek. Tovåbbå a jogegysÊgi hatårozat utån is nyitott kÊrdÊs marad az az unió luxembourgi szÊkhelyÝ Európai Bírósågon a Kúria megkeresÊse alapjån eldÜntÊsre våró kÊrdÊs, mely kihatåssal lehet az egyoldalú szerzþdÊsmódosítåsok tisztessÊgessÊgÊnek megítÊlÊsÊre.
    A Kúriånak a kÊsþbbiekben is lehet mÊg feladata a deviza alapú hitelekkel kapcsolatos perekben az egysÊges bírósågi gyakorlat alakítåsa terÊn, rÊszben az ÊrvÊnytelensÊgi jogkÜvetkezmÊnyekkel ÜsszefßggÊsben, rÊszben pedig a luxembourgi bírósåg majdani hatårozata nyomån.
    A hÊtfþi jogegysÊgi hatårozat a jogkÜvetkezmÊnyeket tekintve arra az ållåspontra helyezkedik, hogy amennyiben valamilyen okból mÊgis ÊrvÊnytelen egy devizahiteles szerzþdÊs, az ÊrvÊnytelensÊg elsþdleges jogkÜvetkezmÊnye - ha ez lehetsÊges - a szerzþdÊs ÊrvÊnytelen elemeinek kikßszÜbÜlÊse útjån a szerzþdÊs ÊrvÊnyessÊ nyilvånítåsa. Csak ha ez nem lehetsÊges, akkor merßlhetnek fel az ÊrvÊnytelensÊg mås jogkÜvetkezmÊnyei.
    Daråk PÊter kitÊrt arra is, hogy a szaksajtóban olvasható becslÊsek szerint az årfolyamkockåzattal ÜsszefßggÊsben a hÊtfþi jogegysÊgi dÜntÊs a devizahiteles tþkeÜsszeghez mÊrten is jelentþs nagysågrendÝ Üsszeget illetþen lehet dÜntþ. Az egyoldalú szerzþdÊsmódosítås tisztessÊgtelensÊgÊnek kÊrdÊse - mellyel ÜsszefßggÊsben az Európai Bírósåg dÜnt majd - jogi Êrtelemben ugyan nagy jelentþs elvi kÊrdÊs, pÊnzßgyi hatåsait tekintve azonban kisebb súlyú mint az årfolyamkockåzat.
    Arra a felvetÊsre, hogy sokak szerint ellentmondó ítÊletek szßlettek a devizahiteles perekben, Daråk PÊter kiemelte: ez javarÊszt alaptalan felvetÊs. A hÊtfþi az elsþ olyan jogegysÊgi hatårozat, amely alapvetþen a joggyakorlat tovåbbfejlesztÊse cÊljåból szßletett, Ês nem azÊrt, mert ellentmondó lett volna a bírói gyakorlat. Igaz, ugyan, hogy a bíråk hol az adósok, hol a hitelezþk javåra ítÊltek, de tÜbbnyire egysÊges jogelvek, ÊrtelmezÊs alapjån jårtak el. Az eltÊrþ dÜntÊsek oka javarÊszt az volt, hogy eltÊrþek voltak az adott ßgy kÜrßlmÊnyei, így pÊldåul a vitatott szerzþdÊs tartalma.
    Daråk PÊter az MTI kÊrdÊsÊre nem kívånta kommentålni a pårtreagålåsokat, így tÜbbek kÜzÜtt azokat sem, amelyek szerint a Kúria a bankok oldalåra ållt, illetve amelyek egyenesen visszautasítottåk a Kúria jogegysÊgi hatårozatåt.