(MTI) - Az Országgyûlés elfogadta kedden a 2014-es költségvetést, amelyben az államháztartás központi alrendszerének bevételi fõösszegét 15 983 milliárd 668,7 millió forintban, kiadási fõösszegét 16 968 milliárd 306,1 millió forintban, hiányát pedig 984 milliárd 637,4 millió forintban állapította meg.
A képviselõk 252 igen szavazattal, 84 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jövõ évi büdzsérõl szóló javaslatát. Támogató voksot csak a kormánypárti honatyák adtak le és két független képviselõ, Põsze Lajos és Balogh József.
A parlament a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alap egyenlegét is nulla szaldóval tervezte. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási fõösszegét így egyaránt 2 964 milliárd 608 millió forintban állapította meg, míg az Egészségbiztosítási Alap esetében ugyanezen fõösszegek 1 884 milliárd 177,5 millió forintot tesznek ki.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat parlamentnek történõ beterjesztésekor arról szólt, hogy a kormány a jövõ évi költségvetésrõl szóló törvényjavaslatot 2 százalék körüli növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, és 2,4 százalékos inflációval számolva állította össze.
A kormány a rezsicsökkentés költségvetésének nevezte a jövõ évi büdzsét, kiemelve, nincs olyan terület, amely kisebb összegbõl gazdálkodhatna jövõre, mint az idén, az esetleg kiesõ bevételeket pedig jelentõs tartalék fedezi a büdzsé. A nemzetgazdasági miniszter a benyújtáskor arról is beszélt, hogy a kabinet a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bõvülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel számolt a 2014-es költségvetés tervezésekor.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a zárószavazás elõtt elmondott felszólalásában az idei gazdasági fordulatra hivatkozva reálisnak nevezte a kormány növekedési prognózisát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy jelentõs kockázatok rejlenek a hiánycél tartásában. Kiemelte: a jövõ évi költségvetéssel összességében javulhat a gazdasági környezet, valamint az ország megítélése, ami javíthatja a befektetési hajlandóságot.
Ezt követõen Veres János szocialista országgyûlési képviselõ kért szót ügyrendben. A volt pénzügyminiszter hétfõn is elmondott aggályait ismételte meg, miszerint a végkielégítéseket terhelõ különadó mértékének csökkentése a jövõ évi költségvetés elfogadása után változtathat a büdzsé bevételi elõirányzatain. Szerinte törvénytelen állapotot idéz elõ az, hogy úgy fogadják el a költségvetést, hogy ezt nem veszik figyelembe. Kovács Árpád válaszában hangsúlyozta, a KT megvizsgálta az ellenzéki politikus észrevételét és úgy látja, a szóban forgó összeg érdemben nem érinti a költségvetést.
A parlament döntése értelmében a jövõ évben esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,4 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
A költségvetési törvény alapján a kormány 2014-ben együttesen 100 milliárd forint értékben vállalhat új egyedi állami kezességet és állami garanciát. A számvevõszéki és költségvetési bizottság javaslatára hétfõn úgy módosították a költségvetési javaslatot, hogy abban átvezessék az önkormányzatoktól történõ adósságátvállalás hatásait.
Az államadósság-mutató mértéke 2014 végén várhatóan 76,9 százalék lesz, ami csökkenés a 2013 végén várható 77,4 százalékhoz képest. A parlament 296,9 forint/euró, 240,6 forint/svájci frank és 225,0 forint/amerikai dollár árfolyammal kalkulálva számította ki a 2014 végi adósságot.
A jövõ évi büdzsébe 269,4 milliárd forint pénzügyi tranzakciós illetéket terveztek be, távközlési adóként 57 milliárd forinttal számoltak.
Az Országgyûlés november 26-án fogadta el a költségvetés fõösszegeit, a képviselõk azóta csak a fejezeteken belüli átcsoportosításokról dönthettek. A parlament ezek egyikeként huszonhat stadion fejlesztésére különített el, összesen 12 milliárd forintot a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!