(MTI) - A keleti partnerség legnagyobb tanulsága az, hogy az európai vezetõk ízelítõt kaphattak abból, milyen az, ha a Kreml hatalma a maga teljes valójában bekopogtat az ajtón - írja a European Voice angol nyelvû, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hetilap csütörtökön megjelent számában Edward Lucas, az Economist külpolitikai szerkesztõje.
"Hogy hogyan álljanak a Kremlhez? Sebei nyalogatása után Európának kemény ellentámadásba kell lendülnie. Kezdjék a Gazprommal" - utal arra Lucas, hogy az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, visszaélt-e az orosz állami gázóriás piaci erejével több EU-tagállam piacán. A vizsgálat végén akár több milliárd euróra is megbírságolhatja Brüsszel az orosz vállalatot.
A keleti partnerség a külpolitikai szerkesztõ szerint több sebbõl vérzik. Egyrészt az abban részt vevõ országok nagyon különböznek egymástól; Ukrajna fontosabb, mint a többi együttvéve, Azerbajdzsán "birtokosai-irányítói" olyan gazdagok, hogy azt csinálnak, amit akarnak, Fehéroroszország autokrácia, és Örményországgal együtt annyira függ Moszkvától, hogy alig van manõverezési lehetõsége - állapítja meg Lucas.
Másrészt a keleti partnerség azon a feltételezésen alapul, hogy a hatalmon lévõk és a nép érdekei egybeesnek. Nyilvánvalóan nem ez a helyzet - szögezi le az újságíró.
"A legtöbb országban az elitek korruptak és saját érdekeiket követik, csalnak a választásokon, elhallgattatják a sajtót, megfélemlítik az ellenzéket, mandátumukat pedig felhatalmazásnak tekintik a szabad rablásra" - vélekedik az újságíró, felidézve, hogy anno ezeket az országokat "rabállamoknak" nevezték, mert a Szovjetunió leigázta õket.
Most viszont saját vezetõik rabjai - jelenti ki Lucas, aki szerint ezek a vezetõk hiába méltatják szavakban az európai integrációt, viszolyognak attól a politikai és gazdasági versenytõl, amit jelent. A lakosság viszont az újságíró szerint üdvözölné mindezt, mert a putyinizmust nem tartják vonzó modellnek, és elegük van az orosz nyomásgyakorlásból, a bûnözésbõl és a korrupcióból.
"Sajnos a vezetõk sokkal jobban félik a Kremlt, mint választóik" - írja Edward Lucas.
A visegrádi és balti országok döntõen Európa-párti vezetõit korábban rá lehetett venni, hogy a hazájuk hosszú távú érdekét szem elõtt tartva rövid távon fájdalmas intézkedéseket, nehéz döntéseket hozzanak az európai integráció érdekében. Ez egy olyan volt szovjet "börtöntöltelék", mint Viktor Janukovics ukrán elnök esetében nem válik be - vonja le a következtetést az újságíró, aki szerint az ukrán elnök "sötét és trükkös", de azt pontosan látja, hogy az EU annak a rendszernek a felszámolására igyekszik rábírni, amely a hatalomban tartja.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!