(MTI) - Egyetlen képtõl sem válik meg önszántából Cornelius Gurlitt, akinek müncheni lakásában 1406 festményt, grafikát és nyomtatot, köztük feltehetõen a náci diktatúra idején zsidóktól rabolt mûkincseket találtak egy adócsalás gyanúja miatt indult eljárás során.
    Az egyedĂĽl Ă©lõ 80 Ă©ves fĂ©rfi a Der Spiegel nĂ©met hĂrmagazinnak azt mondta: apja, Hildebrandt Gurlitt jogszerĂ»en jutott hozzá valamennyi alkotáshoz, ezĂ©rt semmi oka arra, hogy megváljon az egymilliárd eurĂł Ă©rtĂ©kĂ»re becsĂĽlt gyĂ»jtemĂ©ny bármely darabjátĂłl. Szerinte hamis beállĂtásban, hazug megvilágĂtásban mutatják be a kĂ©pek ĂĽgyĂ©t, Ă©s Ă©rthetetlen a mĂ©diafelhajtás, ami körĂĽlötte folyik.
    "Mit akarnak ezek az emberek tõlem, nem vagyok én Boris Becker" - mondta.
    HangsĂşlyozta, hogy megkĂĽldte az augsburgi ĂĽgyĂ©szsĂ©gnek az ártatlanságát bizonyĂtĂł Ă©s a gyĂ»jtemĂ©ny jogi helyzetĂ©t tisztázĂł dokumentumokat, Ă©s remĂ©li, hogy hamarosan visszakapja a gyĂ»jtemĂ©nyt. Azt mondta, sok nehĂ©z bĂşcsĂşn van már tĂşl, hiszen az apja autĂłbalesetben, a testvĂ©re pedig rákban halt meg, Ă©s elvesztette az anyját is, de a legnehezebb az volt, amikor elszakĂtották szeretett kĂ©peitõl.
    Cornelius Gurlittnál 2012 februárjában tartottak házkutatást. 121 bekeretezett és 1285 keret nélküli képre bukkantak. Eddig ismeretlen mestermûvek is elõkerültek, köztük egy Marc Chagall-festmény és egy Max Liebermann-kép.
    A nĂ©met hatĂłságok elõször idĂ©n november elejĂ©n közöltek rĂ©szleteket az ĂĽgyrõl, miután a mĂ»kincsfogás törtĂ©nete kiszivárgott a Focus hĂrmagazinhoz. Az ĂĽgy titkos kezelĂ©sĂ©t számos szervezet, köztĂĽk a ZsidĂł Világkongresszus (WJC) is bĂrálta. A kormány a nemzetközi bĂrálatok hatására Ăşgy döntött, hogy bevonja a nyilvánosságot a kĂ©pek származásnak megállapĂtását cĂ©lzĂł munkába.
    A jövõ hĂ©ten az elveszett kulturális javak koordináciĂłs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de cĂmen mĂ»ködõ portálján közlik annak az 590 alkotásnak a fõ adatait Ă©s fĂ©nykĂ©pĂ©t, amelyrõl feltĂ©telezhetõ, hogy a nácik által elrabolt, elkobzott vagy kikĂ©nyszerĂtett adásvĂ©tellel, jĂłval áron alul megszerzett mĂ»vek kategĂłriájába tartozik.
    A Focus szerint a berlini kancellári hivatal Ă©s a bajor igazságszolgáltatás azt szeretnĂ© elĂ©rni, hogy Gurlitt lemondjon az 590 kĂ©p tulajdonjogárĂłl. CserĂ©be azt ajánlják, hogy vádemelĂ©s nĂ©lkĂĽl lezárják az ellene indĂtott eljárásokat. A Der Spiegelnek tett nyilatkozat alapján Gurlitt nem hajlandĂł az alkura.
    Apja, Hildebrand Gurlitt a nácik megbĂzásábĂłl egyebek mellett klasszikus modern festmĂ©nyek - az elfajzottnak bĂ©lyegzett mĂ»vĂ©szet alkotásai - kĂĽlföldi Ă©rtĂ©kesĂtĂ©sĂ©vel foglalkozott, a propagandaminisztĂ©riumban összegyĂ»jtött mĂ»veket árulta devizáért. Sok kĂ©pet saját magának vásárolt meg a Joseph Goebbels vezette minisztĂ©riumtĂłl. 1940-ben pĂ©ldául 4 ezer svájci frankot fizetett 200 kĂ©pĂ©rt. A darabonkĂ©nt csupán 20 frankĂ©rt megszerzett kĂ©pek között volt pĂ©ldául festmĂ©ny Pablo PicassĂłtĂłl Ă©s ChagalltĂłl.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!