|
Müncheni mûkincsek - Megjelent a gyanús eredetû képek elsõ listája
MTI
2013 November 12, Tuesday
(MTI) - Megjelent az üldözött zsidóktól a náci diktatúra idején elrabolt mûkincsek sorsával foglalkozó német állami kutatóintézet online adatbázisában a Münchenben talált festménygyûjtemény gyanús eredetû darabjainak elsõ listája.
|
(MTI) - Megjelent az üldözött zsidóktól a náci diktatúra idején elrabolt mûkincsek sorsával foglalkozó német állami kutatóintézet online adatbázisában a Münchenben talált festménygyûjtemény gyanús eredetû darabjainak elsõ listája.
Az augsburgi ügyészség 25 festmény, grafika és nyomat, köztük Antonio Canaletto, Marc Chagall, Eugéne Delacroix és Henri Matisse egy-egy alkotásának fényképét és fõ adatait tette közzé az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de címen elérhetõ portálján.
A hétfõ este publikált lista reakció a 2012-ben talált gyûjtemény ügyének kezelését érõ nemzetközi bírálatokra. Számos szervezet, köztük a Zsidó Világkongresszus (WJC) követeli a német hatóságoktól, hogy hozzák nyilvánosságra a nácik megbízásából dolgozó mûkereskedõ, Hildebrand Gurlitt hagyatékából elõkerült alkotások adatait. "Az egész gyûjteményt azonnal fel kell tenni az internetre" - nyilatkozott Ronald S. Lauder, a WJC elnöke.
Az eddigi vizsgálatok szerint az 1406 alkotás nagyjából egyharmada biztosan nem tartozik a nácik által elfajzottnak bélyegzett mûvek, vagy a nácik által elrabolt mûkincsek kategóriájába. A fennmaradó csaknem 970 alkotás közül 380 az "elfajzott mûvészet" terméke, 590 kép esetében pedig meg kell vizsgálni, hogy a zsidóüldözés következtében került-e a gyûjteménybe - áll a német kormány és a bajor tartományi kormány közös közleményében, amely szerint a képek eredetének megállapítását célzó munkát ezentúl egy szakértõi testület irányítja. A csoport feladata az, hogy "a lehetõ leggyorsabban és a leginkább átlátható módon" rendezze a Gurlitt-gyûjtemény ügyét.
Hildebrand Gurlitt a nácik megbízásából egyebek mellett mûtárgyak külföldi értékesítésével foglalkozott, a propagandaminisztériumban összegyûjtött elfajzott mûveket árulta devizáért. Sok képet saját magának vásárolt meg a Joseph Goebbels vezette minisztériumtól. 1940-ben például 4 ezer svájci frankot fizetett 200 alkotásért. A darabonként csupán 20 frankért megszerzett képek között volt például festmény Pablo Picassótól és Chagalltól.
A gyûjteményre 2012 februárjában bukkantak rá vámnyomozók a mûkereskedõ fia, Cornelius Gurlitt müncheni lakásában egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során. A hatóságok az idén november elején nyilatkoztak elõször az ügyrõl, miután a mûkincsfogás története kiszivárgott a Focus hírmagazinhoz. Akkor az is kiderült, hogy az illetékesek nem tudják, hol tartózkodik Cornelius Gurlitt. Hangsúlyozták, hogy jelenleg nincs szükség a közremûködésére, de el tudják érni, ha változik a helyzet.
A Paris Match címû francia magazin riporterei Münchenben megtalálták a 79 éves férfit, egy bevásárlóközpontban le is fényképezték. Nyilatkozni nem akart. A magazin szerint abban a társasházi lakásban lakik, ahol rábukkantak az apjától származó gyûjteményre. Szakértõk szerint a 121 bekeretezett és 1285 keret nélküli kép együtt összesen egymilliárd eurót érhet.
|
|
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!