(MTI) - Bár vannak biztató jelek, nem lehet elégedetten hátradõlni, a válságnak nincs vége - jelentette ki az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban elmondott évértékelõ beszédében az Európai Bizottság elnöke.
A korábban nagy piaci nyomás alatt álló országok immár olcsóbban, alacsonyabb kamatok mellett tudnak kötvényeket kibocsátani, és a bizalom is erõsödik. A kilábalás már feltûnt a láthatáron, de továbbra is figyelemre és fegyelmezettségre van szükség, mert "egy fecske nem csinál nyarat" - értékelte a helyzetet José Manuel Barroso.
"Egyetlen jó (gazdasági) negyedév nem jelenti azt, hogy kikerültünk a gazdasági viharzónából, de azt bizonyítja, hogy jó úton járunk" - mondta a bizottsági elnök.
Barroso az elmúlt évek eseményeit összefoglalva megjegyezte: a pénzügyi válság Amerikából indult 2008-ban, de Európa "felvette a kesztyût", és azóta sok olyan dolog történt, ami öt éve elképzelhetetlennek tûnt.
A pénzügyi szektor alapvetõ átalakuláson esett át, a kormányok hatékonyabban mûködnek együtt, és 700 milliárd eurót fordítottunk a válságba került országok visszahúzására a szakadék szélérõl - vázolta Barroso az eredményeket, e legutóbbit a valaha volt legnagyobb stabilizációs kísérletnek nevezve.
Kitért arra is, hogy Spanyolországban a reformoknak hála nõ a versenyképesség és az export, az ír gazdaság harmadik éve bõvül, és tavaly nyár óta a piacról finanszírozza magát az ország, Görögország pedig figyelemre méltó kiigazítást hajtott végre, és immár elérhetõ távolságba került a pozitív elsõdleges egyenleg.
Gazdasági szempontból a bizottság elnöke a bankunió megteremtését nevezte az elsõ és legfontosabb feladatnak. Barroso hangsúlyozta: annak érdekében, hogy a bankok megmentésének, szanálásának költségeit ne az adófizetõk állják, most az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozására kell összpontosítani.
A bizottság elnöke szerint továbbra sem áramlik elég hitel az európai gazdaságba.
"Ez végsõ soron egyetlen dologról szól: a növekedésrõl, amely elengedhetetlen a legégetõbb probléma megoldásához, ami nem más, mint a munkanélküliség. A munkanélküliség jelenlegi szintje gazdaságilag fenntarthatatlan, politikailag tarthatatlan, társadalmilag pedig elfogadhatatlan" - húzta alá a politikus.
Barroso azt is leszögezte, hogy az EU minden eszközét beveti, de kiemelte, hogy nem minden eszköz van uniós szinten, vagyis a tagállamoknak is van tennivalójuk az ügyben.
A bizottság elnöke szerint emellett teljes összeköttetést kell teremteni Európa különbözõ részei között. A portugál politikus a digitális gazdaságban rejlõ lehetõségek kiaknázását nevezte meg ennek elsõdleges okaként.
"Nem paradox, hogy míg az áruk és szolgáltatások piaca egységes, a digitális gazdaság 28 tagállamra tagolódik? Hogyan használhatnánk ki így a digitális piac lehetõségeit?" - tette fel a kérdést Barroso. Bejelentette: a bizottság szerdán elfogadja a távközlési piac egységesítésére irányuló javaslatot, és még az õsszel olyan iparpolitikai tervezettel állnak elõ, amely megfelel a 21. század elvárásainak.
Barroso az energiahatékonyságot és a klímavédelmet is említette, mondván: az év végéig bemutatják, milyen stratégiát képzelnek el ezen a területen 2030-ig. Leszögezte ugyanakkor: az Európai Unió nem képes egyedül megvívni a klímaváltozás elleni küzdelmet.
A bizottság elnöke szerint sok minden lehet és kell is még tenni az európai parlamenti választások elõtt.
"Most nem szabad bedobni a törölközõt, hanem feltûrt ingujjal kell nekilátni a munkának" - hangsúlyozta José Manuel Barroso, aki szerint ez a válság az igazi stresszteszt Európa számára.
"Senki se gondolja, hogy utána majd minden úgy lesz, mint régen (...), aki így vélekedik, az téved. Ez a válság most más. Ez nem ciklikus válság, hanem strukturális válság" - nyomatékosította a bizottság portugál vezetõje. A brüsszeli testület elsõ embere arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad egyes tagállamokra mutogatni, és pellengérre állítani államokat a válság vagy annak elmélyülésének felelõseiként.
"Ha egy csónakban evezünk, akkor senki sem mondhatja, hogy "a te oldalad süllyed". Egy csónakban ültünk, amikor minden jól ment, és egy hajóban ülünk most is, amikor nehézségek támadtak" - fogalmazott José Manuel Barroso.
Az Európai Néppárt részérõl Joseph Daul frakcióvezetõ reagált Barroso szavaira, aki szerint Európának az iparra kellene helyeznie a gazdaságfejlesztés hangsúlyát. Azt mondta, hogy bár a válságot nem Európa okozta, az EU és az euró volt az, amely megmentette az európaiak megtakarításait.
Az Európai Szocialisták részérõl Hannes Swoboda frakcióvezetõ arról beszélt, hogy Barroso egy félig teli poharat próbált teljesen teliként ábrázolni. Az osztrák politikus szerint kár kilábalást emlegetni, miközben készül a harmadik görög mentõcsomag, rengeteg a munkanélküli, Portugáliában pedig az emberek kiveszik a gyerekeiket az óvodából, mert szégyellik, hogy nem tudják rendesen ruházni õket.
"A megszorítások aláássák a szolidaritást, (...) a megszorítások ölnek" - szögezte le Swoboda az öngyilkosságok növekvõ számát emlegetve.
A liberálisok vezetõje, Guy Verhofstadt arról beszélt, hogy valóban látszanak a kilábalás jelei, de szerinte ez azért van, mert az európai gazdaság elérte a mélypontot, most pedig a válság második szakasza következik, amit a volt belga kormányfõ a hosszú "japán télhez" hasonlított, amikor az ázsiai szigetország gazdasági növekedése megtorpant és a munkanélküliség makacsul magas maradt éveken át. Verhofstadt úgy vélte, Barroso beszédében nem kínált megoldást ennek elkerülésére. Verhofstadt a valódi bankunió mielõbbi létrehozását sürgette, és azt, hogy az eurózónának legyen saját költségvetése és kormánya is.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!