(MTI) - A turizmus kilábalt a válságból, az elõrejelzés szerint az idén, a tavalyi rekordot is 8 százalékkal meghaladó mértékben, az év végéig 23-24 millió vendégéjszakát töltenek el a szálláshelyeken az idelátogató külföldi és hazai vendégek - mondta a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelõs helyettes államtitkára az MTI-nek.
Csepreghy Nándor tájékoztatása szerint a tavalyi, hozzávetõleg 1200 milliárd forintos bevétellel Magyarországon a GDP hét százalékát teszi ki az idegenforgalom részesedése és a következõ években a 15-18 százalékos arány elérése a feladat. Az ország vonzerejének növekedéséhez az Új Széchenyi Terv beindítása nyomán 150 milliárd forint értékben több mint 600 kisebb-nagyobb fejlesztés valósult meg - döntõ mértékben EU-s forrásból - amelyekbe sok egyéb mellett szállodaépítés, egészségturizmust szolgáló beruházások, strandbõvítések, a természeti, kulturális örökségek megóvása, elérésükhöz a jobb körülmények biztosítása szerepel. Viszont lemaradás van a konferenciaturizmus infrastruktúrájában, holott ez az idegenforgalom jól jövedelmezõ szegmense, ezért például Budapesten egy új centrum megépítése a feladat - tette hozzá.
A helyettes államtitkár utalt rá, az EU a 2014-2020 közötti idõszakban a turisztikai fejlesztések támogatásánál a hangsúlyt az idegenforgalmi vonzerõ fokozására, a vendégfogadás körülményei minõségének javítására, az országimázst növelõ turisztikai attrakciók megvalósítására helyezi. A koncepció szerint ily módon a várhatóan megélénkülõ forgalom nyomán keletkezõ plusz bevételekbõl jut majd például egy-egy régióban további szállodaépítésekre, a gyógyfürdõk bõvítésére, kerékpárutak kialakítására. Összességében ezáltal is emelkedhet a szolgáltatások minõsége, ami azért fontos, mert az idegenforgalom világszerte az egyik legdinamikusabban fejlõdõ ágazat, a versenyben pedig nem lehet lemaradni - húzta alá Csepreghy Nándor. Az MTI tudósítói a turizmust lendületbe hozó néhány újonnan megvalósult és készülõ fejlesztéseknek néztek utána.
Már az elsõ évben messze túlteljesítette az elvárásokat a tavaly megnyílt poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum, eddig több mint 270 ezren keresték fel a Heves megyei létesítményt - közölte Kiss János, az önkormányzat tulajdonú Ökocentrumot üzemeltetõ nonprofit kft. ügyvezetõ igazgatója. Emlékeztetett: a beruházás 2,2 milliárd forintba került, aminek nagyobb hányadát uniós támogatásból fedezték, a 300 milliós önerõt a helyi önkormányzat állta. Az Ökocentrum jótékony hatással van a város és a környék szolgáltatóira is, megpezsdült a szállodák, panziók, kikötõk forgalma. Az Európa legnagyobb édesvízi akváriumaként számon tartott látványosság egyúttal 30 helybélinek teremtett biztos munkahelyet.
Megújulás elõtt áll az egri vár: az állami tulajdonban lévõ történelmi emlékhelyen az Észak-magyarországi Operatív Program turisztikai pályázatán nyert 1,7 milliárd forint jut. Az erre vonatkozó szerzõdést alig egy hónapja írta alá Habis László, Eger polgármestere. Az építkezés a közbeszerzési eljárás lezárulta után jövõ évben indulhat. Zentai László, a városháza sajtóreferensének tájékoztatása szerint a beruházás keretében "rom-szerûen" helyreállítják a Szép-bástyát, felújítják a Törökkertet, a fegyvertár épületét, valamint a dézsmapincét. Sor kerül a közmûvek teljes cseréjére is. Vélhetõen a látogatók megkedvelik a várfalsétányra tervezett múzeumi tanösvényt és a történelmi idõutazásra csábító "titkos föld alatti" világot.
A sárospataki Gyógyászati és Egészség központ nem csupán a helyi és környékbeli lakosok egészségügyi ellátásában hozott minõségi változást, de egyfajta gyógyturizmusként a szlovák és az ukrán határ másik oldalán élõk is profitálhatnak belõle. A modern új épületben a többi között belgyógyászat, szemészet, fül-orr gégészet, nõgyógyászat, urológiai szakrendelés mûködik, és nappali kórház, egynapos sebészet látja el a rászorulókat. Aros János polgármester kiemelte: korábban hasonló színvonalú egészségügyi szolgáltatásért Kisvárdára vagy Miskolcra kellett utazniuk a betegeknek, most mindez helyben is elérhetõ. A város idegenforgalmi vonzerejét növeli a parkfürdõ felújítása is - tette hozzá.
Jelenleg román és szerb utazási irodákkal folynak tárgyalások, miként lehetne a megújult lökösházi Vásárhelyi-Bréda kastélyt még inkább a turizmus szolgálatába állítani - mondta az MTI-nek Megyeri Zsolt, a kastély egyik gazdája. Az 1810-es években épült, klasszicista stílusú épület pontos mása az olaszországi Vicenzában áll. A kastélyban a kupola belsõ falaira vetített fényfestészeti bemutatót tartanak, de rendeznek itt zenei programokat, közöttük a Békés megyei cigányzenekarok és prímások hangversenyét. Az EU pályázaton nyert, 290 millió forintból újjászületett kastély látogatói között sokan a közeli Gyula fürdõvendégei közül verbuválódnak, akik részére itt külön programokat is szerveznek.
A Velencei-tó környéke infrastruktúrája némiképp lépéshátrányban van más, hasonlóan jó adottságú üdülõcentrumokkal összehasonlítva, ezért most a kerékpáros turizmustól várják a vonzerõ fokozását. Ennek érdekében a tó déli partján még az idén hozzálátnak egy 730 millió forintos program megvalósításának. L. Simon László, a körzet fideszes országgyûlési képviselõje az MTI-nek elmondta, hogy a tó jelenleg is körbe biciklizhetõ, ám felújításra, korszerûsítésre szorul és indokolt helyenként a nyomvonal megváltoztatása is. Elsõ lépésben Gárdonynál épül meg egy 9 kilométeres, sima, esti kivilágítással feljavított szakasz, ehhez a beruházáshoz a helyi önkormányzat 291 millió forinttal járult hozzá. Az elképzelés szerint az aktív pihenés hívei örömére megújul az agárdi sportcentrum, konditeremmel is kibõvítik és a part közelében többféle sportpályát is kialakítanak.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!