(MTI) - KĂĽlönleges koncerttel Ă©s vendĂ©gekkel ĂĽnnepli 40. szĂĽletĂ©snapját a magyar kultĂşra világhĂrĂ» nagykövete, a Muzsikás egyĂĽttes, amely augusztus 6-án, a Sziget fesztivál nulladik napján a magyar nĂ©pzene csodáját szeretnĂ© bemutatni a világzenei nagyszĂnpadon.
    "ZenĂ©nk gyökere, a nĂ©pzene, nem elsõsorban elõadĂłmĂ»vĂ©szet, hanem közössĂ©gi zene, amelynek ereje igazábĂłl egy nĂ©hányszáz fõs közönsĂ©g elõtt, akusztikusan mĂ»ködik. Persze nagyon rĂ©gen kinõttĂĽk ezt, fellĂ©ptĂĽnk komoly koncerttermekben Ă©s fesztiválokon, Ă©s most meg tudunk valĂłsĂtani egy igazán szĂnes estet" - mondta Hamar Dániel bõgõs, a Muzsikás vezetõje az MTI-nek.
    Speciális mĂ»sort Ă©s dallistát állĂtottak össze a Sziget-koncertre, a fõ koncepciĂł nem csupán a zenekar mögött állĂł nĂ©gy Ă©vtized felelevenĂtĂ©se. A közĂ©ppontban a tradicionális nĂ©pzene áll, amelyre a Muzsikás 1973-ban feltette az Ă©letĂ©t.
    "Érzékeltetni szeretnénk, mi az, ami lenyûgözi az embereket, ha egy erdélyi faluban az élõ hagyománnyal találkoznak. Meg akarjuk mutatni, miként képesek illeszkedni egymáshoz érzelmi és lelki alapon látszólag össze nem illõ elemek, például a polinéz dobok és a gyimesi zene, vagy a békási zene és Bartók Allegro Barbarója" - emelte ki Hamar Dániel.
    A zene szárnyán törtĂ©nõ utazást sztárvendĂ©gek segĂtik: Alexander Balanescu hegedĂ»s, a Woven Hand, az alternatĂv country amerikai nagymestere, az Amadinda ĂśtõegyĂĽttes, JandĂł Jenõ zongoramĂ»vĂ©sz. Augusztus 6-án 19 ĂłrátĂłl az OTP Bank Világzenei Party NagyszĂnpadon fellĂ©p a Muzsikással Petrás Mária moldvai Ă©nekesnõ, buzai Ă©nekes asszonyok, Farkas Zoltán "Batyu" Ă©s TĂłth IldikĂł "Fecske" táncos, a Corvinus TáncegyĂĽttes, a Vándor Vokál, Lukács MiklĂłs cimbalmos, a Gereben egyĂĽttes, a mezõsĂ©gi Magyarpalatkai Banda Ă©s a gyimesi Zerkula zenekar Ă©s sok más zenĂ©sz barátjuk is.
    A Muzsikás 1973-ban alakult, ott volt a táncházmozgalom indulásánál.
    "A zenĂ©t abban a formában akartuk használatba venni, ahogy találkoztunk vele. LenyĂ»gözött minket a magyar nĂ©pzene, a hangzás, amit olyan szinten akartunk megtanulni, hogy elutaztunk ErdĂ©lybe, megkerestĂĽk a háborĂş idejĂ©n kĂ©szĂtett Pátria-felvĂ©telen hallhatĂł zenekart Ă©s megvásároltuk eredeti brácsájukat Ă©s bõgõjĂĽket" - idĂ©zte fel a zenĂ©sz.
    Az erdélyi muzsikások által játszott dallamvilág egészen más volt, mint amit a cigánybandák a falvakban vagy a Mátyás-pincében játszottak. Más volt az erdélyiek technikája is, mint a klasszikus zenében tanult játékmód, a Muzsikás emellett megpróbálta átmenteni a zene közösségben betöltött szerepét is.
    A Muzsikást 1973-ban Hamar Dániel (bõgõ, gardon, dob, Ă©nek), Sipos Mihály (hegedĂ», citera, Ă©nek) Ă©s ifj. CsoĂłri Sándor (duda, tekerõlant, koboz, brácsa) alapĂtotta, hozzájuk csatlakozott Éri PĂ©ter (brácsa, kontra, mandolin, furulyák, Ă©nek). CsoĂłrit 1997-ben Porteleki LászlĂł (hegedĂ», koboz, tambura, Ă©nek) váltotta.
    A zenekar 1978-tĂłl jelentetett meg lemezeket, az áttörĂ©st a szĂ©lesebb zenei közönsĂ©g felĂ© 1986-ban megjelent Nem arrĂłl hajnallik, amerrõl hajnallott... cĂmĂ» album hozta. Az ezen találhatĂł nĂ©pdalfeldolgozások zenei rendezõje SzörĂ©nyi Levente volt.
    "Azokat a technikákat prĂłbáltuk használni, amelyek akkor a rockzenĂ©ben elĂ©rhetõek voltak Magyarországon. SávonkĂ©nt vettĂĽk fel a hangszereket, a basszusgitár rásegĂtett a bõgõ hangzására. Az anyag az Ă©v kĂĽlföldi folklemeze lett Angliában, akkor már valamilyen szinten jelen voltunk a nemzetközi fesztiválokon Ă©s koncerthelyeken. Elõször Hollandiában adtak ki minket Magyarországon kĂvĂĽl" - idĂ©zte fel Hamar Dániel.
    A Muzsikás a nyolcvanas évektõl kezdve a világ legnevesebb koncerttermeiben lépett fel, köztük a Royal Albert Hallban vagy a Carnegie Hallban, fõmûsoridõben zenélt a legnagyobb fesztiválokon.
    Az 1992-ben kiadott SzĂłl a kakas már cĂmĂ» Muzsikás-lemezen magyar zsidĂł nĂ©pzene találhatĂł. A lemez elkĂ©szĂtĂ©sĂ©nek ötlete Simon ZoltántĂłl, Kodály egykori tanĂtványátĂłl származik: õ 1946-ban Máramarosban gyĂ»jtött erdĂ©lyi zsidĂł dallamokat, a Muzsikás pedig visszament oda.
    "Ez egy speciális, eltĂ»ntnek hitt erdĂ©lyi zsidĂł parasztzene. A zsidĂłk EurĂłpában máshol nem Ă»zhettek földmĂ»ves Ă©letmĂłdot, csak ErdĂ©lyben. Mi már nem találtunk Máramarosszigeten zsidĂł parasztzenĂ©szeket, de FarkasrĂ©ven rátaláltunk a cigányprĂmás Gheorghe Covaci-ra, aki fiatal korában mĂ©g játszott zsidĂł bandában Ă©s mindenre emlĂ©kezett. Ez a zene teljesen eltĂ©r a klezmer zenĂ©ktõl" - mesĂ©lte a bõgõs.
    Az 1998-ban kiadott Bartók-albumon a zeneszerzõ mûveiben megjelenõ népzenék eredetijeit szólaltatták meg. A felvételen játszott Alexander Balanescu romániai származású, Nagy-Britanniában élõ hegedûvirtuóz, aki a mostani koncerten is játszani fog a Muzsikással a Sziget fesztiválon.
    "Egy klasszikusan képzett, ugyanakkor nyitott zenészt kerestünk a Bartók-lemezre a hegedûduókhoz. Balanescu Bartók zenéjén keresztül rátalált saját romániai gyökereire. Azóta rengeteg közös koncertünk volt Londontól Amszterdamon keresztül Svédországig" - mondta Hamar Dániel.
    A Muzsikás nevĂ©tõl elválaszthatatlan SebestyĂ©n Márta Ă©nekesnõ, aki 1980-tĂłl 1988-ig volt ötödik tag, Ă©s egĂ©szen 2008-ig fellĂ©pett a zenekarral. A Szigeten nem lĂ©p fel velĂĽk, akárcsak az alapĂtĂł tag ifj. CsoĂłri Sándor.
    "HĂvtuk Mártit, de Ăşgy alakult, hogy nem jön. Annak idejĂ©n bĂ©kĂ©ben váltunk el, Ă©s bár egyĂĽtt nagyon sok sikert Ă©rtĂĽnk el, talán szĂĽksĂ©gszerĂ» volt, hogy a szĂłlĂłkarriert választotta. HĂvtuk Sándort is, sajnos õ sem tud jönni a Szigetre. Ă• a kilencvenes Ă©vek közepĂ©n, szĂ©tválásunk után más utat kezdett járni, a zene mĂ©lyebb jelentĂ©seit kutatta" - mondta a Muzsikás szĂłvivõje.
    A Sziget-koncertet kĂ©pben Ă©s hangban is rögzĂtik, utĂłbbi a most kĂ©szĂĽlõ Muzsikás-könyv mellĂ©klete lesz. RĂ©gen kĂ©szĂĽlt stĂşdiĂłalbum, de most több terv van egy Ăşj lemezre, miközben õsszel DĂ©l-Koreában lesz fellĂ©pĂ©se a Muzsikásnak.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!