Az agy stimulálása segĂtheti a szĂ©lĂĽtĂ©s utáni beszĂ©dtanulást
MTI
2013 July 29, Monday
(MTI) - A korai elektromágneses kezelĂ©s segĂthet a szĂ©lĂĽtĂ©sen átesett betegnek, hogy Ăşjra beszĂ©lni tudjanak - állapĂtotta meg egy kanadai tanulmány.
|
(MTI) - A korai elektromágneses kezelĂ©s segĂthet a szĂ©lĂĽtĂ©sen átesett betegnek, hogy Ăşjra beszĂ©lni tudjanak - állapĂtotta meg egy kanadai tanulmány.
    A stroke-on átesett páciensek háromszor olyan jĂłl haladtak a rehabilitáciĂłs kezelĂ©seken, ha a beszĂ©dterápia elõtt elektromágneses stimuláciĂłt kaptak. Ezt a mĂ»tĂ©ttel nem járĂł mĂłdszert arra használták, hogy átmenetileg lezárják az agy megfelelõen mĂ»ködõ rĂ©szeit, hogy a szĂ©lĂĽtĂ©s által károsĂtott oldal Ăşjra tanulhassa a nyelvet.     A pácienseknek a trauma után öt hĂ©ten belĂĽl meg kell kapniuk az elektromágneses kezelĂ©st, mivel a gĂ©nek, amelyek az agy regenerálĂłdását elõsegĂtik, ebben az idõszakban a legaktĂvabbak - idĂ©zi a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása a Stroke cĂmĂ» szaklapban megjelent tanulmányt.     A kutatás megerõsĂtette egy kĂ©t Ă©vvel ezelõtt RĂłmában lezajlott vizsgálat eredmĂ©nyĂ©t, mely sikeresen alkalmazta az elektromágneses stimuláciĂłt a stroke egyik következmĂ©nyekĂ©nt gyakran kialakulĂł tĂĽnet, a neglekt gyĂłgyĂtására. A neglektben szenvedõ páciens az agy egyik fĂ©ltekĂ©jĂ©nek károsodása miatt a tĂ©r egy oldalát nem Ă©rzĂ©keli.     A Neurology cĂmĂ» szaklap 2011 decemberi számában megjelent tanulmányukban a rĂłmai Santa Lucia AlapĂtvány tudĂłsai beszámoltak arrĂłl, hogy hĂşsz neglektszindrĂłmás beteg közĂĽl tĂznek adtak agyi elektromágneses stimuláciĂłt kĂ©t hĂ©ten át a fejĂĽkre helyezett kĂ©szĂĽlĂ©k Ăştján. A csoport másik fele olyan kis feszĂĽltsĂ©gĂ» impulzust kapott ugyanilyen eszközzel, amely nem befolyásolhatta az állapotukat. Közben folytatták a hagyományos, számĂtĂłgĂ©pes Ă©s papĂr-ceruzás figyelemjavĂtĂł kezelĂ©st. A második hĂ©t elteltĂ©vel a valĂłdi stimuláciĂłt kapĂł betegek eredmĂ©nyei tizenhat százalĂ©kkal, Ăşjabb kĂ©t hĂ©t után hĂşsz százalĂ©kkal javultak, mĂg a hatástalan impulzusban rĂ©szesĂĽlõ betegek tesztjei nem lettek eredmĂ©nyesebbek.     Az Ăşj kutatás az afáziás betegeken kĂván segĂteni hasonlĂł mĂłdszerrel. A szĂ©lĂĽtĂ©sen átesettek 20-30 százalĂ©ka szenved afáziában, amely beszĂ©dĂ©rtĂ©si Ă©s nyelvhasználati nehĂ©zsĂ©geket jelent. Eddig egyetlen gyĂłgymĂłdja a beszĂ©dterápia volt, ám a Montreali Egyetem kutatĂłi szerint az agy stimuláciĂłja elõsegĂtheti a beszĂ©dkĂ©szsĂ©g visszanyerĂ©sĂ©t.     A kutatĂłk 24 szĂ©lĂĽtĂ©ses, afáziás beteget vizsgáltak. KözĂĽlĂĽk 13 kapott hĂşsz percen keresztĂĽl alacsony feszĂĽltsĂ©gĂ» stimuláciĂłt kĂ©zben tartott elektromágneses tekercs segĂtsĂ©gĂ©vel. A többi 11 beteg placebĂłkezelĂ©st kapott. Ezután mindegyikĂĽknĂ©l 45 perces beszĂ©dterápia következett, Ă©s ez ismĂ©tlõdött tĂz napon keresztĂĽl. A tanulmány szerint az agyi stimuláciĂłn átesett betegek 20-30 százalĂ©kkal jobb eredmĂ©nnyel haladtak.     "Ez hasonlĂt ahhoz a testi rehabilitáciĂłs eljáráshoz, ahol a mĂ»ködõ vĂ©gtagot sĂnbe helyezik, hogy a beteg kĂ©nytelen legyen a kezelĂ©s idejĂ©n a másik, sĂ©rĂĽlt vĂ©gtagját használni. A jövõben kĂ©pesek lehetĂĽnk a beszĂ©dterápiát a mĂ»tĂ©ttel nem járĂł, agyi elektromágneses stimuláciĂłval kombinálni. ĂŤgy az afáziás betegek gyorsabban Ă©s biztosabban nyerhetik vissza beszĂ©dkĂ©szsĂ©gĂĽket, ez pedig a költsĂ©gek szempontjábĂłl is jelentõs lehet" - hangsĂşlyozta Alexander Thiel, a kutatás vezetõje.
|
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!