(MTI) - A teknĂľsembriĂłk addig fĂŠszkelĂľdnek-mozgolĂłdnak tojĂĄsaikban, amĂ­g a vĂŠdĂľburok hĂťvĂśsebb vagy melegebb szegletĂŠbe nem jutnak: egy most kĂśzĂślt tanulmĂĄny szerint kĂźlĂśnleges kĂŠpessĂŠgĂźk birtokĂĄban rĂĄadĂĄsul azt is megvĂĄlaszthatjĂĄk, hogy milyen nemĂťek legyenek.

    A vizsgålat eredmÊnye elsþ ízben szolgåltat bizonyítÊkot arra, hogy a mÊg ki nem kelt teknþsÜk cÊltudatosan szabålyozzåk hþmÊrsÊkletßket. Az adottsåg alapvetþ fontossågú a fiatal Ês a felnþtt teknþsÜk szåmåra, hiszen hidegvÊrÝek lÊvÊn kßlsþ forråsra - pÊldåul napfÊnyre vagy årnyÊkra - kÊnytelenek tåmaszkodni testhþmÊrsÊkletßk szinten tartåsåhoz.
    KÊt Êvvel ezelþtt az amerikai tudomånyos akadÊmia folyóiratåban (PNAS) kÜzzÊtettek egy tanulmånyt, amely kimutatta, hogy a kínai lågyhÊjú teknþs embriói a napsßtÜtte rÊsz felÊ húzódnak tojåsaikban. A kutatók azonban nem tudtåk megållapítani, hogy a magzatok azÊrt keresik a tojås legmelegebb zugåt, mert hþmÊrsÊkletßket kívånjåk "beållítani", vagy egyszerÝen csak a tojås belsejÊt kitÜltþ folyadÊk mozgåsåt kÜvetve passzívan lebegnek.
    A vålasz megfejtÊsÊnek cÊljåból Vej Kuo-túnak, a Kínai Tudomånyos AkadÊmia Ükológiai kutatójånak vezetÊsÊvel 125 kínai håromÊlÝ teknþssel vÊgeztek kísÊrleteket. A Biology Letters címÝ szakfolyóirat szerdai szåmåban ismertetett tanulmåny szerint a tojåsok felßletÊt kßlÜnbÜzþ, 26 Ês 33 Celsius-fok kÜzÜtti hþforråsoknak tettÊk ki. Azt eleve tudtåk, hogy magasabb hþfokon a teknþsmagzatok åltalåban elpusztulnak.
    A kutatók erþs fÊnnyel vilågítottåk meg a tojåsokat, hogy az embriók årnykÊpÊbþl nyomon kÜvethessÊk elhelyezkedÊsßket Ês alakzatukat. Tíz nap utån a tojåsok felÊt injekcióval elpusztítottåk, mikÜzben a megfigyelÊseket folytattåk.
    Az ÊszlelÊsek azt mutattåk, hogy az Êletben maradt magzatok tovåbbra is a melegebb rÊszek felÊ húzódtak, oda, ahol a tojåshÊj 29-30 Celsius-fokos volt, åm ha ennÊl melegebbet ÊrzÊkeltek, addig-addig tekeredtek, míg nem sikerßlt odÊbb vergþdnißk. A halott embriók tojåsaiban semmifÊle mozgåst nem tapasztaltak, amibþl azt a kÜvetkeztetÊst vontåk le, hogy a parånyi magzatok a maguk "akaratåból" våltogatjåk pozitúråjukat.
    A felfedezÊs mår csak azÊrt is Êrdekes, mert a kínai håromÊlÝ teknþsÜkrþl tudjåk, hogy utódaik neme attól fßgg, hogy embriókÊnt milyen hþmÊrsÊkletÝ kÜrnyezetben fejlþdtek, illetve keltek ki tojåsaikból. Koråbban a tudósok úgy gondoltåk, hogy a kicsinyek nemÊrþl az anya dÜnt, mÊghozzå annak rÊvÊn, hogy hovå helyezi el a tojåsokat. Az új eredmÊnyek fÊnyÊben azonban nagyon is elkÊpzelhetþ, hogy a teknþsmagzatok maguk vålasztjåk meg nemßket azzal, hogy tojåsaikban a hÝvÜsebb vagy a melegebb fertålyt rÊszesítik elþnyben.
    Nem a teknþsÜk jelentik az egyetlen fajt, amelynek embriói mår a vÊdþburokban is fÜlÜttÊbb tevÊkenyek. A Nature címÝ tudomånyos magazin åprilisi szåmåban kutatók feltårtåk, hogy a dinoszauruszbÊbik ugyancsak kemÊnyen rugdalóztak Ês eleven izegtek-mozogtak, mielþtt kikeltek volna.