(MTI) - A hajók számára a Dél-kínai-, a Földközi- és az Északi-tenger vizei a legveszélyesebbek egy új tanulmány szerint, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy az erõsödõ forgalom és a szaporodó hajóroncsok már riasztó mértékben károsítják az ökológiailag roppant fontos víz alatti térségeket.
A szerzõk úgy vélik, hogy a jelenség egyre fenyegetõbb problémát jelent, már csak azért is, mert a tengereken közlekedõ hajók száma a következõ 20-30 évben megkétszerezõdhet.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) megbízásából készült tanulmány szerint az óceánok habjait szelõ hajók száma az utóbbi tizenöt évben 85 ezerrõl 105 ezerre növekedett. Jóllehet a hajókat érõ balesetek száma mindent összevetve csökkent, sok közülük a környezetvédelmi szempontból kiemelt térségekben következett be. A Dél-kínai-tengeren és az Indiai-óceán keleti részében 239 hajó süllyedt el 1999 óta. Ebben a régióban húzódik a Föld legváltozatosabb tengeri élõvilágát rejtõ Korall-háromszög: az 5,4 millió négyzetkilométeres területen az ismert korallépítõ fajok háromnegyede megtalálható.
"Ez az elsõ számú baleseti zóna, ami az ott közlekedõ alkalmi teherhajók, kiöregedett, rozoga vízi jármûvek és idegen ország zászlaja alatt úszó hajók magas számával függ össze" - idézte a BBC News hírszolgálat Simon Walmsleyt, a WWF szakértõjét.
Hasonlóképpen balesetveszélyes körzetnek számít a Földközi-tenger keleti fele, a Fekete-tenger, az Északi-tenger és a Brit-szigetek körüli vizek.
A tengereken elsüllyedt vízi jármûvek 40 százaléka teherhajó, egynegyede halászbárka. A tragédiák több mint felében a hajók viharokban vesznek oda, illetve léket kapnak vagy kettétörnek.
A tanulmány szerzõinek megítélése szerint nemcsak a vízi jármûvek flottájának a bõvülése okoz gondokat a következõ években, hanem az is, hogy a hajók környezetvédelmi szempontból egyre kockázatosabb útvonalakon közlekednek. Utaltak arra, hogy új kikötõk épülnek az Ausztráliába irányuló szénszállítmányok indítására, illetve fogadására, ami jelentõsen megnövelheti a Nagy-korallzátony közelében lebonyolódó forgalmat.
"Úgy látjuk, hogy a világ néhány pontján túlságosan is nagy kockázatot jelent a hajózás - fejtette ki a WWF-szakértõ. - Például ha az Északi-sarkvidéken kapna léket egy olajszállító, nem lenne módszerünk arra, hogy a kiszivárgott olajat összegyûjtsük a jég alól. A legnagyobb tõkehalállomány a Barents-tengerben él, ha ott történne baleset, az olajszennyezés miatt évtizedekre megsemmisülnének az életfeltételeik."
A kutatók megemlítették azt is, hogy a klímaváltozásokat felvázoló modellek a tengeri viharok számának és intenzitásának az emelkedését jósolják, ami szintén kihathat a hajózás biztonságosságára. Utóbbival nem értett egyet egy volt hajóskapitány, aki ma biztosítási szakértõ. "A mai hajókat úgy építik, hogy ellen tudjanak állni a természet erõinek" - érvelt Rahul Khanna.
A szakértõk abban viszont egységes álláspontot képviselnek, hogy a technológiai fejlõdés és a kiképzési feltételek javulása ellenére továbbra is az emberi tényezõ a legnagyobb kockázati elem, különösen manapság, amikor a gazdasági kihívások még nagyobb erõfeszítéseket igényelnek, és a versenykövetelmények a hajók legénységének kiszipolyozásához vezethetnek. A tanulmány szerzõi ezért szigorúbb rendszabályokat sürgetnek, beleértve az idegen ország zászlaja alatt közlekedõ vagy szabadhajózást ûzõ teherhajók kordába szorítását.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!