Starker csodagyereknek szåmított, hatÊvesen kezdett gordonkåzni, nyolcÊvesen mår tanítvånya volt, 11 Êvesen pedig mår nyilvånosan koncertezett - írta róla a halålhírÊt jelentþ indianapublicmedia.org amerikai internetes portål. Az 1924-ben Budapesten szßletett mÝvÊsz 1948-ban telepßlt åt az Egyesßlt Államokba; tÜbb vilåghírÝ zenekarnak volt vezetþ cselliståja. A 20. szåzad måsodik felÊnek egyik legkivålóbb gordonkamÝvÊsze volt, a cselló koronåzatlan kirålyånak tekintettÊk.
    Starker János 1924. július 5-én született Budapesten Starker Sándor és Margit szabók gyermekeként, két bátyja, Tibor és Ede hegedûn játszott, õ hatodik születésnapjára kapott csellót. Zenei tanulmányait 11 évesen a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolán kezdte. A háború után a fiatal mûvész rögtön a fõvárosi Operaház Filharmonikus Zenekarába került elsõ csellistaként. 1948-ban a Dallasi Szimfonikus Zenekarhoz, majd egy évvel késõbb a New York-i Metropolitan Opera zenekarához szerzõdött. Alig néhány évig volt zenekari tag: már 1953-ban szólistának hívták a Chicagói Szimfonikus Zenekarhoz. Öt éven át zenélt Chicagóban, majd 1958-ban Bloomingtonban telepedett le, s azóta az Indianai Egyetem csellótanszékének professzora, 1961-tõl tanszékvezetõje volt.
    A gordonkamÝvÊsz Bach, Frescobaldi, Brahms, Beethoven, Franck Ês Hindemith mÝveinek avatott elþadója volt. ZeneszerzþkÊnt sajåt mÝvein kívßl rÊgebbi szerzþk, pÊldåul Schubert Ês Beethoven szerzemÊnyeinek åtirataival is elismerÊst aratott; tÜbb mint 60 lemezfelvÊtelt kÊszített. Vilågszerte gyakran koncertezett szólistakÊnt is, kamaraegyßttesek tagjakÊnt is. Budapesten is szåmos hangversenyt adott, az Egyesßlt Államokban magyar szerzþk mÝveinek bemutatåsåval, jótÊkonysågi hangversenyekkel, hangszeradomånyokkal jårult hozzå a magyar kultúra terjesztÊsÊhez.
    1972-ben George Washington-díjjal, 1986-ban Toscanini-díjjal tüntették ki; a magyar kulturális kormányzat 1983-ban Kodály Érem, 1992-ben Pro Cultura Hungarica Emlékplakett kitüntetésben részesítette. 1998-ban Bach-szólófelvételeiért Grammy-díjat kapott. 2009-ben tiszteletbeli professzorává választotta a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem.
    Egy interjúban, amelyet 2009-ben adott a Fidelio.hu-nak, Starker János azt mondta, hogy Weiner Leótól tanulta a legtöbbet. "Õ megtanított minket hallani: hogy meghalljuk a hangsúlyokat, a dallamíveket, a csúcspontokat, a ritmus lüktetését. Megkövetelte a szerzõk útmutatásainak tiszteletben tartását, a tiszta hangzást, a kifejezés egyszerûségét, a zenei szerkezet kiegyensúlyozottságát" - mondta.
    "Starker János a Pablo Casals utáni gordonkamûvész nemzedék egyik legnagyobb csellistája volt, a mi generációnk úgy tekintett rá, mint legnagyobb példaképére" - mondta az MTI-nek Devich János gordonkamûvész, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem professor emeritusa. Hozzátette: Starker nemcsak mint szólista, hanem mint pedagógus is hatalmas életmûvet hagyott hátra, az Indianai Egyetem professzoraként számtalan kiváló csellistát indított el a muzsikus pályán. Õ maga még Pablo Casalsnál is tanult, tõle leshette el a szakmai titkokat. Starker nevét a világon mindenhol ismerik, és sajnálatos, hogy viszonylag keveset járt Magyarországon.
    Devich Jånos szerint Starkernek hatalmas munkabíråsa volt, ezzel Ês nagy tehetsÊgÊvel emelkedett ki pålyatårsai kÜzßl. CsellójåtÊkåt rendkívßli cizellåltsåg, pontossåg Ês Êrzelemgazdagsåg jellemzi. "NevÊhez fÝzþdik tÜbbek kÜzÜtt Kodåly Zoltån Szólószonåtåjånak lemezfelvÊtele, amelyet a cselliståk a mai napig etalonnak tartanak. Sok åtiratot is kÊszített hangszerÊre, fþleg a hegedÝirodalomból, ezzel is sokat tett a gordonka nÊpszerÝsítÊsÊÊrt" - hangsúlyozta a gordonkamÝvÊsz.
    Az Indianai Egyetem elnÜke, Michael McRobbie "a valaha is Êlt egyik legnagyobb csellistakÊnt", "az egyetem igazi mÝvÊszóriåsaiak egyikekÊnt" mÊltatta az elhunyt tanszÊkvezetþt.