(MTI) - A magyar alaptörvény küszöbön álló módosításáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel telefonon péntek délután José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke - értesült az MTI.
Az MTI információját a bizottság szóvivõje is megerõsítette. Pia Ahrenkilde Hansen elmondta, hogy a bizottság elnöke péntek reggel az Európa Tanács fõtitkárával is egyeztetett, és ezt követõen tájékoztatta a magyar miniszterelnököt aggodalmáról az alaptörvény tervezett módosításának a jogállamiság elvével való összeegyeztethetõségével kapcsolatosan.
A szóvivõ közlése szerint Orbán Viktor kormányfõ biztosította a bizottság elnökét, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett.
Az MTI emellett úgy értesült, hogy José Manuel Barroso a telefonbeszélgetést követõen egy levelet is küldött a miniszterelnöknek, amelyben megerõsíti aggodalmait, és azt is kifejezi, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás - úgy tûnik - olyan kérdéseket emelne alkotmányos szintre, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban is megfogalmazott már aggályokat.
Az MTI úgy tudja, hogy a bizottság elnöke a levélben rámutat, hogy a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. A politikai hirdetések közzétételének tervezett korlátozása például az európai parlamenti választásokat is érinti, és ezen a ponton ellentétes lehet az uniós joggal.
Egy neve elhallgatását kérõ forrás szerint Barroso emellett az átmeneti rendelkezéseknek azt az alaptörvénybe emelendõ részét is kifogásolja, amely kimondja: ha valamilyen bíróság, a többi között például az Európai Bíróság döntésébõl fakadóan Magyarországnak pénzbüntetést kell fizetnie, és erre a költségvetésben nincs elegendõ elkülönített forrás, akkor ennek fedezésére külön "hozzájárulást", a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni.
A bizottság elnöke a forrás szerint levelében azt kéri Orbán Viktortól, hogy a magyar és uniós hatóságok vitassák meg és tisztázzák a tervezett alkotmánymódosítás tartalmát annak érdekében, hogy kiküszöböljék az uniós joggal való esetleges ütközéseket és a politikai következményeket, amelyekkel ezek járhatnak.
A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.
A kormányoldal úgy döntött, hogy az elõzetes választási regisztrációt - amelyet szintén alkotmányellenesnek talált az Ab - nem fogja tartalmazni alaptörvény, a kampánykorlátozások egy részét viszont igen.
A javaslat kimondaná, hogy az alaptörvény tavaly januári hatályba lépése elõtt meghozott Ab-határozatok hatályukat vesztik, de ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat.
Ugyancsak az alkotmány része lehet a kommunizmus elítélésérõl szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említené az MSZP utódpárti felelõsségét.
Az alaptörvénybe írnák, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja, hogy bárki közterületen éljen, illetve kimondanák, hogy a felsõoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a késõbbi magyarországi munkavállalás.
Az elõterjesztés az alkotmánynak a családdal kapcsolatos cikkelyét is kiegészítené, eszerint a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülõ-gyermek viszony.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!