(MTI) - Hugo Chávez halála veszélyezteti Oroszország venezuelai pozícióit - írta csütörtökön a Kommerszant címû orosz napilap. A Vedomosztyinak nyilatkozó szakértõk azonban úgy vélték: Venezuela elhidegülhet Moszkvától, de ez nem befolyásolja majd a fegyverszállítási szerzõdéseket.
A Vedomosztyi szerint az államfõi posztért folyó küzdelem Venezuelában Nicolás Maduro alelnök és Henrique Capriles volt mirandai kormányzó között dõlhet el. Tavaly októberben Capriles csak 10 százalékkal maradt le Cháveztõl. Az ellenzéki politikus már akkor jelezte az orosz nagykövetnek, hogy beszüntethetik a fegyvervásárlást Moszkvától.
Az újságnak a Roszoboronekszport orosz állami fegyverszállító céghez közeli forrása ugyanakkor biztosnak tartotta, hogy az orosz-venezuelai haditechnikai együttmûködés folytatódik, függetlenül attól, milyen politikai irányt vesz a leendõ venezuelai kormány. A dél-amerikai országgal 11 milliárd dollár értékû szerzõdés van érvényben - mondta a név nélkül nyilatkozó forrás, és emlékeztetett arra, hogy Hugo Chávez kezdeményezte a haditechnikai együttmûködést Oroszországgal, amely 2005-2006-ban ugrásszerûen fejlõdni kezdett, miután az USA beszüntette az alkatrészek szállítását Venezuelának.
Fjodor Lukjanov orosz külpolitikai szakértõ szerint Chávez utódai arra törekszenek majd, hogy csökkentsék a feszültséget az Egyesült Államokkal, Oroszország pedig elveszítheti különleges partneri szerepét. Ha a jobboldal gyõz, akkor hamarabb, ha Chávez követõi, akkor lassabban - fejtette ki az Oroszország a globális politikában címû folyóirat fõszerkesztõje.
A Kommerszantnak nyilatkozó elemzõk értékelése szerint bárki gyõz majd az elnökválasztáson, a venezuelai politikai kurzus komoly változásokon megy majd keresztül. Caracasnak ugyanis szerintük meg kell kezdenie a közeledést Washingtonhoz, és el kell utasítania a privilegizált kapcsolatokat Moszkvával, ezek ugyanis fõként Hugo Chávez és Vlagyimir Putyin személyes viszonyán alapultak. Az új irányvonal azonban csapást mérhet a nagyszabású orosz projektekre és a milliárdos befektetésekre. Fél éve, amikor kiderült, hogy a venezuelai elnök súlyos beteg, a Kommerszant egy hadiipari forrása arra figyelmeztetett, hogy Moszkva nemcsak a megkötött szerzõdéseket bukhatja el az elnök halála után, hanem a már leszállított fegyverek árát is. A befolyásos politikai-gazdasági napilap szerint Oroszország összesen 30 milliárd dollár értékû projektekrõl állapodott meg Venezuelával.
Igor Korotcsenko, a Globális Fegyverkereskedelmi Elemzõ Központ igazgatója szerint Oroszország vesztesége az ötmilliárd dollárt is meghaladhatja, ha változik a venezuelai politikai irányvonal. Moszkva több mint 3 milliárd dollár értékben - még hitelbe is - szállított fegyvereket a dél-amerikai országnak, többek között T-72B1-es tankokat, Szu-30-as vadászgépeket, BTR-80A páncélozott harci jármûveket. További kétmilliárd dollár értékû szerzõdést pedig a szakértõ szerint el lehet felejteni.
Vlagyimir Szemago, az orosz-venezuelai üzleti tanács alelnöke még kategorikusabban fogalmazott a Kommerszantnak. "Chávez távozása után az egész, Venezuelával meglévõ úgynevezett barátság álcája lehullik. Nem létezett semmiféle valóságos együttmûködés, csak próbálkozások voltak arra, hogy meggyõzzék az oroszokat arról, hogy Moszkva birodalmi módon bevonul Dél-Amerikába, mint a szovjet idõkben ez megtörtént Afrikában" - mondta. Szemago mítosznak nevezte az úgynevezett orosz Nemzeti Kõolajkonzorcium létrehozását is, amely valójában nem mûködik, nem vesz részt a venezuelai kõolajfeltárásban, és csak két orosz olajtársaság, a Lukoil, illetve a Rosznyefty maradt benne.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!