(MTI) - Ukrajna nem vĂĄr tovĂĄbb az EurĂłpai UniĂł segĂ­tsĂŠgĂŠre, hanem OroszorszĂĄggal kĂŠszĂźl lĂŠtrehozni egy kĂśzĂśs konzorciumot a terĂźletĂŠn lĂŠvĂľ gĂĄzvezetĂŠkek ĂźzemeltetĂŠsĂŠre - hozta nyilvĂĄnossĂĄgra hĂŠtfĂľn a Kommerszant-Ukrajina cĂ­mĂť napilap.

    Az újsågnak az ukrån energetikai minisztÊriumtól egy nÊv nÊlkßl nyilatkozó forrås elårulta, hogy a múlt hÊten errþl tårgyalt az energetikai kÊrdÊsekben illetÊkes Jurij Bojko ukrån miniszterelnÜk-helyettes Ês Alekszej Miller, a Gazprom orosz gåzvållalat vezetþje.
    A lap szerint Kijev azért szánta rá magát erre a lépésre, mert elege lett az Európai Unió passzív politikájából, abból, hogy az Ukrajnát elkerülõ gázvezetékek építésével az unió nem Ukrajna érdekeit védi, és nem nyújt segítséget abban sem, hogy elegendõ földgázt vásárolhasson vissza Európától kedvezõbb áron, mint amennyiért most közvetlenül Oroszországtól kapja. Ráadásul az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) is egyre szigorúbb feltételeket szab ahhoz, hogy hitelt nyújtson Ukrajnának csõvezetékrendszere korszerûsítésére.
    Az orosz-ukrån kÜzÜs konzorcium lÊtrehozåsåtól Kijev azt vårja, hogy a mostaninål lÊnyegesebben kedvezþbb åron jut majd kÜzvetlenßl Oroszorszågtól a fÜldgåzhoz. A múlt Êv utolsó negyedÊben Kijev ezer kÜbmÊterenkÊnt mår 430 dollårt fizetett az orosz gåzÊrt, ha viszont lÊtrejÜn a konzorcium, vårhatóan 280 dollåros åron kapja majd a fÜldgåzt.
     Az ukrån minisztÊriumi forrås szerint ha lÊtrejÜn a megållapodås, lekerßlne a napirendrþl Ukrajna csatlakozåsa az Oroszorszåg vezette våmunióhoz. Ezzel elhårulna egy akadåly az elþl, hogy Kijev az Európai Unióval kÜthessen szabadkereskedelmi megållapodåst. Az EU rÊszÊrþl ugyanis tÜbbszÜr jeleztÊk Kijevnek, hogy kizåró ok lenne a våmuniós csatlakozås.            
    SzakÊrtþk ugyanakkor råmutatnak arra, hogy a csþvezetÊkek kÜzÜs ukrån-orosz  ßzemeltetÊsÊbe való beleegyezÊssel Ukrajna a gåzår csÜkkentÊse ÊrdekÊben feladja azt a koråbbi politikåjåt, amellyel fßggetleníteni akarta magåt az oroszorszågi gåzimporttól.