(MTI) - Az alkotmányosság jövõjét meghatározó döntések elõtt áll az Alkotmánybíróság (Ab) Sólyom László szerint. A volt köztársasági elnök úgy látja: kudarcot vallott az a módszer, hogy az alkotmánybírósági vizsgálat kizárása céljából olyan részletszabályokat iktatnak az alaptörvénybe, amelyek ellentmondanak annak alapelveivel.
Két nagy próba elõtt áll az Ab - állapítja meg a testületet 1990 és 1998 között vezetõ Sólyom László az origo.hu véleményoldalán kedden közölt esszéjében. Az egyik, hogy Szabó Máté ombudsman kezdeményezésére vizsgálnia kell az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, a másik az elõzetes választói regisztráció megítélése.
Mindkét ügyben vizsgálni kell az átmeneti rendelkezések közé felvett részletszabályok ellentmondását az alaptörvénnyel - fejti ki a korábbi államfõ, hangsúlyozva, hogy a feliratkozás bevezetésérõl még csak a napokban döntött az Országgyûlés, ám az alkotmányosságért való felelõsség megkívánja, hogy az arra jogosultak ezt is az Ab elé vigyék.
Ezek a döntések az Ab jövõjét és az alkotmányosság jövõjét is eldöntik Sólyom László szerint.
Sólyom László írásában emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága a múlt héten kimondta: Magyarország a bírák, ügyészek és közjegyzõk szolgálati viszonyának 62 éves korban történõ megszüntetését elõíró szabályozás elfogadásával nem teljesítette az egyenlõ bánásmódról szóló tanácsi irányelvbõl eredõ kötelezettségeit.
Ugyanakkor - folytatja - a kormány és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) azt tudatta, hogy a bíróság ítélete az Ab által ez év júliusában már megsemmisített jogszabályra vonatkozik. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: "Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják."
Ám Sólyom László szerint "ez a kutya nem az a kutya", hiszen amíg az Ab a bírósági törvény nyugdíjszabályainak alkotmányellenességét mondta ki, és meg is semmisítette õket, az EU Bírósága nemcsak ezt a törvényt vizsgálta, hanem az irányadó jogi helyzet egészét.
Az irányadó jogi helyzetbe pedig - mint arra a bíróság rámutat - beletartoznak az alaptörvény átmeneti rendelkezései is, amelyben a bírákról szóló, megsemmisített törvényhez hasonló szabályok vannak. Ezeket az alkotmánybírósági határozat nem érintette, azaz továbbra is sértik az uniós jogot. Nem döntött az Ab a megsemmisített törvényen alapuló egyedi határozatok érvényességérõl sem, amellyel a bírák jogviszonyát megszüntették. Miután az OBH hivatalból nem tesz elõterjesztést a felmentett bírák jogviszonyának helyreállítására, az érintetteknek munkajogi pereket kell indítaniuk. Az uniós jog sérelme viszont mindaddig fennáll, amíg minden egyes bíró jogsérelmét nem orvosolták - fejti ki a korábbi államfõ.
A komment.hu oldalon megjelent írásában hangsúlyozza, az Alkotmánybíróságnak nincs eszköze arra, hogy döntésének érvényt szerezzen. Az is hajszálon múlt, hogy - az elnök szavazategyenlõség esetén duplán számító voksával, a csakis kormánytöbbség által jelölt és megválasztott új bírák masszív ellenállásával szemben - a nyugdíjszabályokat megsemmisítõ döntés megszületett - írta.
Sólyom László emellett hangsúlyozza, hogy a bírák szolgálati viszonyának - feltétel nélküli - helyreállítása mellett a szabályozás megváltoztatása is szükséges: az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megfelelõ részeit hatályon kívül kell helyezni. A volt köztársasági elnök megemlíti, hogy a szolgálati idõ felsõ korhatárának leszállítása csakis fokozatosan történhet, azaz a 65 év feletti bírót sem lehet máról holnapra nyugdíjba küldeni.
Az uniós bíróság ítélete a példa annak a módszernek a kudarcára, amikor az alkotmánybírósági vizsgálat kizárása céljából olyan részletszabályokat iktatnak az alkotmányba, amelyek ellentmondanak az alapelveinek - állapítja meg Sólyom László. "Ha olyan rendelkezések kerülnek bele az alaptörvénybe, amelyek annak alapelveivel ellentétesek, ezek az uniós jogba is ütközni fognak, amennyiben az adott területre van uniós szabályozás. Ha az Alkotmánybíróságot meg is próbálják kerülni, az unió bíróságát nem tudják" - összegez.
Sólyom László szerint az alkotmánybíráskodás jövõjét tekintve is fontos a luxemburgi ítélet. "Valóban a magyar alkotmányos rendszernek kellene megoldania az alkotmány érvényre juttatását. Ehhez pedig az kell, hogy az Alkotmánybíróság érvényt szerezzen az alaptörvény lényegét adó, alapvetõ rendelkezéseinek azokkal az alkotmányba felvett részletszabályokkal szemben, amelyek ellentétesek ezekkel az alapelvekkel (s amelyek egyébként sem alkotmányba illõ, végrehajtási jellegû szabályok)" - írja.
Véleménye szerint az uniós bíróság ítéletébõl is az következik, hogy van az alkotmányon belüli hierarchia. Ez volt a bírák nyugdíjazása ügyében hozott határozat alapja is.
Csakhogy az Ab-döntés minimális többséggel született. "A bírák másik felének különvéleményei pontosan az alkotmány értelmezésének és az alkotmánybíráskodás feladatának a kezdetekkor lefektetett alapjaival fordultak szembe" - fejti ki Sólyom László.
Mint írja, az elsõ, általa vezetett Ab mindent megtett, hogy meghonosítsa "a közös európai alkotmányos hagyományt", amely "nem normák tömege, hanem a belõlük folyó magatartás: az alkotmányosság akarása". Magyarország uniós csatlakozása után azonban a közös alapelvek nagy része immár formalizálva, kötelezõ jogszabályként vonatkozik ránk, s betartásukat az unió kikényszeríti.
"Ám az Alkotmánybíróság elsõdleges felelõssége az alkotmányos alapok fenntartása a maguk teljességében, függetlenül a nemzetközi szankciós lehetõségektõl. Ehhez továbbra is az alkotmányosság akarása kell. S ebben kellene osztoznia az alkotmányos demokrácia további õrzõinek is: az ombudsmannak és a köztársasági elnöknek" - hívja fel a figyelmet a volt államfõ.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!