Ilyen napon, mint a mai, egyet tehetünk: szál virágot, csokrot, csokit, boldog mosolyt, képmutató álságosat, forró pillantást, simogató együttérzést küldünk - a nõknek. Ennyi.
Mindenki másként formálja, mint tesz annyi mást is, tehát nincs rá egységes recept. Jó az SMS is, sõt kiválóan megfelel a telefon, ha örömet okoz. Csak ne feledkezz róluk el! S tudd: a Nõk, megérdemlik az ünneplést.
Persze, gyakrabban is kellene, s mi tagadás férfi-társak, bennünket is megilletne néha a kényeztetés, de ma az õ napjuk van, Nõnap! Nem szabad morogni, csak ünnepelni a Teremtés ékköveit. Mert ha mi lennénk a korona (mint csípõs éllel némelykor hallani) szóval akkor ékköveink õk, a nõk! Szerelmeink. Ó, mennyi titkolt férfisírás, mennyi keserves indulat, s belül égetõ könnyet ejtettünk miattuk...
Hiszen mintha észre sem vennék érzéseinket, a vágyódó vonzalmat, mitõl a szívünk oly hevesen dobog. Néha úgy tûnik remegve megszakad, de... akkor sem mutathatjuk ki, viszonzatlan szerelmünket. Aki emberként élt e földtekén, tudja mind.
És örömünk forrásai is õk, a Nõk, hát ki más! Mosolyuk, színeik, formáik és illatuk, ó milyen szürke lenne nélkülük a Föld... De itt vannak velünk. Bár néha, olykor és nagy ritkán, de tényleg csak kivételesen, ám minek tagadni, szóval néha úgy érezzük, tán túlságosan is nagy az a teher, mit jelenlétükkel ránk mért Teremtõnk. Ám ez a kivétel, hát persze, hiszen nem is mondhatnánk komolyan, meg ha állítanám sem lenne igaz!
Nélkülük kihalna fajunk, eltûnne e temérdek gyönyörûn ívelt kétlábú, s maradnánk magunkra, amit bizonyára nem akart már Ádám atyánk sem, különben nem fogadja társául Évát, a Nõt. Õt, aki ma is kalauz életünk útvesztõiben, bár Vele is el lehet tévedni rendesen. És nélküle... mert a Férfi oly együgyû, de hiszen tudjuk ezt mind. Bezzeg a Nõ, aki elõttünk ragyog, mint Csillag sötét éjszakán... az örök Titok. Rejtély, akit csak remélünk megfejteni. De ha tiéd, ha ott van veled... megérted Õt?
Isten ismerte a Férfi vágyait, amikor ajándékul felmutatta számára a reményt, a másik embert, akivel meghódíthatta és megoszthatta világát. Köszöntsük õket, Anyáinkat, a drága Mamákat, a kicsi lányokat, a tündéri tiniket, a most lobbanó szépeket...
S ha teheted Barátom, áldva köszöntsd azt a néhány Egyetlent, aki neked rendeltetett élted során...
Tráser László
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!