Szobrokon ritkán ábrázolnak állatokat. A talpazatra többnyire a Homo Sapiens jeles képviselõi kerülnek, más fajok képviselõi mellékalakként funkcionálnak. A mellékalakok közül leggyakrabban lóval találkozhatunk, a derék patás csak a talpazat meghosszabbításaként szolgál - ágaskodva, vágtatva, sétálva, állva.
Az emlõsök közül a medvék és a farkasok jelennek meg - ez utóbbiak Rómában fordulnak elõ nagyobb számban. Tengerpartokon és tópartokon a delfinek leledzenek számottevõ mennyiségben.
A nem emlõs gerincesek közül a madarak viszik a prímet. Hazánkban a turul és a galamb a listavezetõ. A gerinctelenek szoborbeli ábrázolása igen visszafogott, bár Szegeden a kérészek (tiszavirág) ábrázolása is igen hangsúlyos.
Hazánk e téren is jelentõset alkotott. A Szigetköz történelmi középpontjában, Héderváron egy krumplibogár szobor várja a kikerekedett szemû turistákat.
A szobor valójában nem a burgonyabogár emlékmûve, hanem a hazai növényvédelemé. Azért itt emelték, mert a dolgos csíkos kártevõ itt kezdte meg magyarországi ténykedését.
Hédervárra persze nem csak a krumplibogár szobor miatt érdemes menni. A szkulptúra mellett található a gyönyörû Héderváry kastély egy annál is szebb tízhektáros parkkal. A falu plébániatemploma is egyedülálló. A templom elõtt - a legenda szerint - egy olyan fa áll, melyhez Árpád állítólag a lovát kötötte. Ezt nem sokan hiszik el, de biztos, ami biztos, a vén fát is lefényképezik. Ezt javaslom én is…
[szem]
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!