(MTI) - A trianoni döntés egy minden ízében igazságtalan, a vesztes és a gyõztes népek számára is megalázó helyzetet teremtõ békediktátum - írta a nemzeti összetartozás napjára kiadott elnöki nyilatkozatában az államfõ. Áder János, aki kijelentette, hogy az ebbõl adódó veszteség és a fájdalom mindörökre a miénk marad, azt is hangsúlyozta, hogy az összetartozás érzése nem táplálkozhat másból, mint az egymásért viselt felelõsség felismerésébõl és vállalásából.
"A múltba csak egy út vezet, az emlékezeté, s a jövõbe is csak egy út visz, az életé" - fogalmaz a köztársasági elnök. Szavai szerint minden, ami megtörtént velünk a múltban, az velünk lesz a jövõben is, és minden, amit ma cselekszünk, az a jövõben válik emlékezetünk részévé. Így él velünk Trianon emléke is és így válik emlékezetünk részévé nemzeti összetartozásunk napja - írja Áder János.
Hangsúlyozza, hogy mindaz, ami 1920. június 4-én történt, magyarok millióinak okozott kitörölhetetlen fájdalmat. Hozzáteszi, hogy azon a napon egy minden ízében igazságtalan, így mind a vesztes, mind a gyõztes népek számára szükségszerûen megalázó helyzetet teremtõ békediktátum született. "Az ebbõl adódó veszteség és a fájdalom mindörökre a miénk marad" - jelenti ki.
Egyúttal viszont azt is hangoztatja, hogy ez a nap arra is alkalom, hogy a magyarok a világ szabadságszeretõ népeivel együtt önvizsgálatot tartsanak. Felteszi a kérdést, hogy vajon mindig méltányosak voltunk-e más népekkel, ahogy azt is megkérdezi, hogy megosztottságunk, nehézségeink idején nem keressük-e másban a rosszat, az okot, akár méltánytalanság árán is?
Kijelenti, hogy a 21. század sikere éppen azon múlik, hogy szándékunkban áll-e és képesek vagyunk-e önmagunkban végiggondolni és egymással is felelõsen megbeszélni mindezt. Az összetartozás alapja nem lehet más, mint a pontos önismeret, ahogy az összetartozás érzése sem táplálkozhat másból, mint az egymásért viselt felelõsség felismerésébõl és vállalásából - jelenti ki az államfõ.
A nemzeti összetartozás napja azt üzeni minden magyarnak, köztük a nemzeti kisebbségek tagjainak, minden szomszédunknak és minden európai népnek, hogy közös jövõnknek és sikerünknek csak az együttmûködésre való nyitottság és az egymás iránt tanúsított kölcsönös tisztelet lehet erõs fundamentuma - hangsúlyozza Áder János.
Az államfõ a nemzeti összetartozás napján köszöntött minden magyart, és "hazánk kézszorítását" küldte mindazoknak is, akik akár 1920. június 4-ét követõen, akár a nemzeti szocialista, akár a kommunista ideológia szülte diktatúrák idején, akár 1956-ban vagy azt követõen származásuk, vallásuk vagy politikai meggyõzõdésük miatt kénytelenek voltak elmenekülni Magyarországról.
A köztársasági elnök nyilatkozatában üdvözölte a hazai nemzeti kisebbségek tagjait is. Róluk azt írta: fontos tudniuk, hogy számítunk rájuk, tiszteljük hagyományaik, nyelvük, kultúrájuk megõrzésében nyújtott teljesítményüket, mert tudjuk, ez magyarságukat, hazafiságukat is erõsíti.
A 20. század megtanított minket arra, hová vezet, ha a széthúzás, „a meg nem gondolt gondolat" és felelõtlenség útjára sodródunk, vagy oda kényszerítenek bennünket - folytatja Áder János. "Megtanultuk, hogy fel kell ismernünk, ki kell mondanunk és meg kell védenünk érdekeinket és értékeinket. Megtanultuk, hogy az igazságtalanság és az önkény ellen csak szabadságunk megõrzése nyújt védelmet" - jelenti ki.
Szavai szerint ez a tudás közös kincsünk, melynek birtokában a magyarok a 21. század nyertes nemzetévé válhatnak.
„A haza minden elõtt" - zárja nyilatkozatát az államfõ.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!