(MTI) - Az Amazonast tĂĄplĂĄlĂł andesi folyĂłkra tervezett duzzasztĂłgĂĄtak sokasĂĄga a szakemberek szerint soha nem tapasztalt mĂŠrtĂŠkben kĂĄrosĂ­tja majd a kĂśrnyezetet, az erdĂľket ĂŠs a halakat.

    Az elkÜvetkezþ húsz Êvben a folyókon 151 erþmÝ ÊpítÊsÊt tervezik, amelyek mindegyike tÜbb mint kÊt megawatt åramot fog termelni. Ezek a beruhåzåsok mind az Amazonas-medence folyóhålózatåt, mind az esþerdþket veszÊlyeztetik - ållapítottåk meg a washingtoni Center for Environmental Law kutatói a Die Welt címÝ nÊmet lap internetes kiadåsånak (www.welt.de) ismertetÊse szerint.
    Egyelþre mindÜssze 48 ilyen lÊptÊkÝ duzzasztógåt lÊtezik az Amazonas andesi vízgyÝjtþjÊben. Az újonnan tervezett erþmÝvek a hat legnagyobb mellÊkåg kÜzßl ÜtÜt Êrintenek, elsþsorban Peruban Ês Ecuadorban, valamint Bolíviåban Ês Kolumbiåban.
    A legnagyobb terhelÊs a perui Maranón folyón vårható 81 tervezett erþmÝvel, amelyek kÜzßl hat tÜbb mint ezer megawatt åramot hivatott elþållítani. A vilåg legbþvízÝbb folyamånak fþ mellÊkågai kÜzßl mindÜssze a kolumbiai Putumayo folyót nem Êrintik a tervek. A kutatók ÊrtÊkelÊse szerint az energetikai beruhåzåsok 47 szåzalÊka fokozott hatåst fog gyakorolni a kÜrnyezetre. Negyven erþmÝvet kÜzvetlenßl þslakosok telepßlÊsei mellÊ terveztek. A halak folyåsirånnyal ellenkezþ irånyú vonulåsa vårhatóan zavart szenved, ahogy az ßledÊkek szållítåsa is. Az erdþk terßletÊt nemcsak az elårasztås csappantja majd meg, hanem a kÜzlekedÊsi utak Ês villamos vezetÊkek ÊpítÊsÊt megelþzþ irtåsok is.
    Ecuador, Peru Ês Bolívia 2020-ig Üsszesen 7000 megawatt kapacitåssal rendelkezþ erþmÝ ÊpítÊsÊt tervezi. Az Amazonas-medence esÊse Brazíliåban csekÊlyebb, ezÊrt ott nem annyira kifizetþdþ duzzasztógåtakat lÊtrehozni. Ezt ellensúlyozandó Brazília azzal tåmogatja ÊpítÊsßket a szomszÊdos orszågokban, hogy majd energiåt våsårol tþlßk. Brazília maga is tervez gåtakat az Amazonasra, mint amilyen pÊldåul a Belo Monte: a mai napig vitatott erþmÝ a vilåg harmadik legnagyobbja lesz, ha megÊpßl. TÜbb tízezer embert kellene mÊg addig åttelepíteni.
    A kutatók szerint - akik észrevételeiket a PLoS One címû internetes folyóiratban fejtették ki részletesen - sürgõs feladatnak mutatkozik, hogy a duzzasztógátakat globálisan, nemzetközi szinten tervezzék meg a folyóhálózatra gyakorolt hatást is figyelembe véve. Úgy vélik, hogy a gátak "környezetbarát" renoméját is felül kellene vizsgálni. Szerintük az a nemzetközi finanszírozási rendszer, amelynek keretén belül az ipari országok klímavédelmi céljaik egy részét a szegényebb államokban végrehajtott klímabarát projektek által teljesítik, a jó szándék ellenére veszélybe sodorhatja az esõerdõket és a trópusi folyókat.