Az interjú 2000 áprilisában készült
Locsolkodott húsvétkor?
Két vagy három ismerõsömet el szoktam menni meglocsolni. Õk többnyire 70 éven felüli hölgyek, évtizedek óta minden húsvétkor ápoljuk a régi hagyományokat. Otthon hagyományosan mindig csak szódavízzel és csapvízzel megy a locsolkodás. Azért idegenben kölnivizet szoktam használni.
Milyen locsolóverset szokott mondani?
Nem szoktam locsolóverset mondani, de meg kell említenem a számomra legkedvesebbet, mely a nyolcvanas évek végén volt ismert, és ha nagyon biztatnak, szívesen elõadom:
" Vencel téren jártam
Nagy tömeget láttam,
Nem akart oszolni,
Szabad-e locsolni?"
Ez már egy történelmi locsolóvers.
Mi ennek a háttere?
Prágában a Vencel téren voltak a polgárjogi mozgalmak a nyolcvanas évek közepétõl. A kommunizmus utolsó éveiben szinte minden nap volt ott valamiféle tüntetés. Gyakorlatilag bármikor ment az ember a Vencel térre - ami Európa egyik legszebb tere - ott a prágai parlament elõtt mindig tömeget talált és rendõröket. Késõbb aztán a Vencel téren kezdõdött a bársonyos forradalom, így ez egy történelmileg híres hely lett Európában.
Merre járt még Prágán kívül?
Sokfelé. Ausztráliától, Egyiptomon át Kanadáig. Amerikai ismerõseim szerint a legérdekesebb az, hogy jártam a Dél-Vietnami Saigonban, miután a Vietkong már átvette a hatalmat. Gyerekkori álmaimra visszatekintve a legnagyobb az élmény volt, hogy eljutottam Tasmániába. Gyerekkoromban sok tengerészregényt olvastam, melynek köszönhetõen számomra Tasmánia és benne Hobart kikötõje mindig a világ végét jelentette. Az olvasott könyvek csodálatos meséit követve a legnagyobb nyomot a környezõ országok, a Kárpátok, az Adria hagyták bennem.
Ezek szerint gyermekkorában sokat olvasott.![](http://ujwww.webradio.hu/"arckep/kepek/benedek_1.jpg")
Pontosan. Eredetileg könyvtáros akartam lenni. Nagyon szerettem kijárni az Úttörõházba, és ott segítettem a könyvtárosnak. Szerettem és szeretem a könyveket. Nem csak a természettudományosakat, hanem a szépirodalmat is. Úgy gondoltam, legjobb dolog az embernek egy könyvtárban élni. Alapjába véve innen származott a pszichológia, az emberi lélek, az emberi agy iránti érdeklõdésem.
Mikor kezdte el foglalkoztatni a pszichológia?
15-16 éves koromban kezdtem lélektannal foglalkozni. Minden 16 éves gyereket érdekel a saját lelke, illetve a saját pszichéje. Egyre inkább érdeklõdtem az emberi psziché majd az emberi agy iránt, megismerkedtem akkor a grafológiával, a frenológiával majd az akkor hozzáférhetõ pszichológiai irodalommal. Ez egyenes utat jelentett ahhoz, hogy végül orvos lettem.
A gyógyítást vagy a kutatást kedveli jobban?
Ma már nem foglalkozom közvetlenül gyógyító tevékenységgel. Nagyon sokáig dolgoztam azonban körzeti orvosként, valamint Szeged város éjszakai orvosi ügyeletében. Tizenkét évig tevékenykedtem a Mentõszolgálatnál félállásban. Csongrád megyében akkoriban mindössze egy rohamkocsi volt. Ezzel vonultunk ki a nagy balesetekhez. Életem egyik legérdekesebb idõszaka volt. Nagyon szerettem a mentõorvosi munkát.
Elég borzasztó dolgokat is láthatott ott.
Errõl tudnék mesélni. Nem csak orvosilag - bár orvosilag is - hanem emberileg és szociálisan is megismerhettem az életet. Erre nagyon büszke vagyok. Gyerekkoromban élt bennem a vágy, hogy megismerjem az Életet; nos ott alkalmam volt a kegyetlen részét is igazán megtapasztalni.
Most pedig a kutatásnak szenteli az életét.
Meg az oktatásnak.
Milyen területtel foglalkozik most a tudományban?
Ha nagy vonalakban akarom meghatározni, engem mindig az érdekelt, hogy milyen okai vannak az ember magatartásának, milyen folyamatok állanak az érzések vagy cselekedetek hátterében. Az agy egy-mintegy másfél kilós szerv, melyben több százmilliárd idegsejt található. Minden, amit az ember tesz, vagy érez, vagy csak gondolatokban létezik, konkrét, mérhetõ tevékenységgel függ össze az agyban. Az embernek egy régi vágya az, hogy megtalálja az összefüggést az agyban folyó, fizikailag mérhetõ folyamatok és az úgynevezett pszichés történések között. Magam is ezzel az alapkérdéssel foglalkozom. A látással kapcsolatos folyamatok kutatása egy megfelelõ megközelítése ennek a kérdésnek. Ha az ember néz valamit, akkor felismeri, meg tudja nevezni, tudja, hogy az hol van, és milyen irányban mozog. Az ennek a folyamatnak a hátterében álló agyi folyamatokat már meg lehet figyelni, esetleg meg lehet mérni. A látás élettan körében egy meglehetõsen széles körû kutatási tevékenység folyik vezetésem alatt. Elsõsorban macskák agykérgében regisztrálunk egysejt tevékenységet, tehát egyetlen idegsejt mûködését vizsgáljuk, miközben a macska szeme elõtt képek mozognak. Hasonló módon majmokban is regisztrálunk egysejt-tevékenységet. Embereken is végzünk vizsgálatokat. Ezekben a kísérletekben nem egyetlen idegsejt mûködését nézzük, hanem olyan elektromos jelenségeket vizsgálunk, melyeket fájdalomokozás nélkül lehet mérni. Ebben az esetben könnyû az elektromos jelenségek és a kísérleti személy cselekedetei vagy beszámolója közötti összefüggést megtalálni.
Gondolom ehhez rengeteg tudás kell.
Bizonyos szempontból ez egy szakma. Ezt ki kell tanulni, megvannak a módszerei és az elméleti háttere. Három-négy év alatt el lehet sajátítani.
Egy vizsgázó diák akkor az Ön számára egy nyitott könyv.
Igen. De a vizsgán ezzel nem szoktam foglalkozni. A vizsgán azt nézem, hogy mit tud elmondani. Mindig azt próbálom megfejteni, hogy mit tud az anyagból, milyen szinten tudja az anyagot. Nem szoktam foglalkozni azzal, mennyire ideges, vagy fél-e. Nem próbálom megfejteni a gondolatait, és ilyen alapon osztogatni a jegyeket.
Tudományos- rektorhelyettesként mi a feladata?
A Szegedi Tudományegyetem egy hatalmas konglomerátum, az ország egyik legnagyobb felsõoktatási és tudományos intézménye. Több mint 16 ezer hallgatója van, és több százan foglalkoznak tudományos kutatással. A tudományos rektor-helyettes alapjában véve adminisztratív funkciót lát el. Az egyetemnek a tudományos kutatással kapcsolatos tevékenységét kell koordináljam. A megalakuló egyetemnek meg kellett teremteni a közös tudományos intézményrendszerét, ez követelte eddig a legnagyobb energiát. A tudományos kutatással kapcsolatos tevékenység elsõsorban a tudományos kutatók képzésének koordinálása, mivel ez az egyetem egyik alapfeladata. A szegedi egyetemen folyó tudományos kutatással, magával sok gondom nincs. Kiválóan képzett, nagy tudású kutatók világszerte elismert tevékenységet folytatnak gyakorlatilag minden tudományágban. Inkább a tudományos együttmûködések, az egyetemi szintû pályázatok koordinálása az, amiben tudok segíteni. Ezen felül természetesen a tudományos kutatással kapcsolatban szükség van tudománypolitikai tevékenységre. Az egyetem tudományos életét képviselni kell különbözõ minisztériumi, akadémiai, nemzetközi fórumokon. Így tudnám összefoglalni a feladatomat. Nem tartom olyan borzalmas nagy megterhelésnek.
Tényleg nem az, vagy csak Ön nem tartja annak?
Ez a tevékenység átlátható. A tudományos kutatás sokkal kevésbé látható át, az ember bármennyit dolgozik, mindig meglehet az az érzése, hogy keveset teljesített, mert még mindig van százféle elképzelése, amit meg akar valósítani. Ez jobban átlátható.
Árvai Mara
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!