|
Történelmi magyar nevének visszaállítását kéri egy magyar falu Kárpátalján
MTI
2011 November 23, Wednesday
(MTI) – Történelmi magyar nevének visszaállítását kéri a Csap-Záhony ukrán-magyar határátkelõhely mellett fekvõ, ukránul hivatalosan Szolomonovének nevezett Tiszasalamon község magyar többségû lakossága.
|
(MTI) - Történelmi magyar nevének visszaállítását kéri a Csap-Záhony ukrán-magyar határátkelõhely mellett fekvõ, ukránul hivatalosan Szolomonovének nevezett Tiszasalamon község magyar többségû lakossága. A kárpátaljai magyarok által csak Salamonként emlegetett Árpád-kori magyar falu hivatalos neve a második világháborúig Tiszasalamon volt, majd a szovjet korszak elején Salamanave, végül 1964-tõl Szolomonovo, a független Ukrajna létrejötte után pedig Szolomonove lett. Nemrég Palkó Katalin magyartanár, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi alapszervezetének elnöke és Kovács István, a református gyülekezet gondnoka beadvánnyal fordult a helyi önkormányzathoz, hogy az ukrán-magyar-szlovák hármas határnál elterülõ, döntõ többségében magyarlakta falu kapja vissza korábbi magyar nevét ugyanúgy, ahogy az 1990-es években visszaállították a környékbeli magyar falvak történelmi neveit - írta legfrissebb számában a beregszászi Kárpátalja címû hetilap.
A cikk szerint gondot jelent, hogy közigazgatásilag Tiszasalamonhoz tartozik az 1920-as években a csehszlovák hatóságok által létrehozott Sztrázs nevû kolónia, ahol a Kárpátokból betelepített ukránok utódai élnek. A két falurészbõl álló község területén élõk körülbelül 70 százaléka magyar nemzetiségû, õk Tiszasalamon területén laknak, 30 százalékuk pedig ukrán, õk javarészt sztrázsi lakosok. A település történelmi magyar nevének visszaállítása ügyében összehívott falugyûlésen a tiszasalamoni magyarok kiálltak amellett, hogy vissza szeretnék kapni a község korábbi nevét, illetve új utcaneveket szeretnének, ám a sztrázsiak közül ezt többen ellenezték - olvasható riportban.
A hetilap beszámolója szerint egy Tiszasalamonban néhány éve házat vásárolt, csak ukránul beszélõ nõ a gyûlésen például arra hívta fel a helyi magyarok figyelmét, hogy milyen sok a faluban az üres ház, a magyar fiatalok elmennek Salamonból, s a helyükre várhatóan ukrán fiatalok költöznek majd, tehát nincs értelme az ukránul jól csengõ Szolomonove nevet az ukránoknak nehezen kimondható Tiszasalamonra cserélni. A kérdésben népszavazást kezdeményezõ helyi magyarokat pedig azzal vádolta meg, hogy Magyarországról fizetik õket - írta a többi közt a beregszászi újság.
Kárpátalján egyébként a magyarlakta települések történelmi neveinek a visszaállítását még a szovjet peresztrojka idején kezdeményezte az 1989-ben alakult KMKSZ. Az újonnan létrejött ukrán állam hatalmi szervei kezdetben nem ellenezték a települések névvisszaállítását, így 1995 márciusában például az ukrán parlament egyszerre 27 kárpátaljai, köztük 23 magyarlakta település történelmi nevének törvényesítését hagyta jóvá. Az ukrán nacionalizmus nyugat-ukrajnai megerõsödése miatt azonban az utóbbi években a kárpátaljai magyarok minden helységnév-visszaállítási kezdeményezése heves ellenállásba ütközik.
|
|
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!